Aktuális

Magyar nők, akik világelsők voltak

A magyar nők különlegessége messze földön ismert. Sokan közülük a történelem során elsőként tarolták le a világot tehetségükkel, bátorságukkal, vagy éppen szépségükkel.

Kossuth Zsuzsanna, a világ első katonakórházának megalapítója

Kossuth Zsuzsanna nevét nemcsak azért őrzi a történelem, mert a neves államférfi, Kossuth Lajos húga volt, és támogatta a politikus törekvéseit, hanem saját tevékenysége révén is a világ középpontjába került az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején. A világ legelső katonakórházait ugyanis ő szervezte meg és működtette, azok főápolónője volt. Elszánt munkájának eredményeként alig három hónap alatt 172 tábori kórházat létesített. Mivel elsőként állt ki a sebesült katonák gyógyítása mellett, nagy tisztelet és megbecsülés övezte őt már életében is, ennek ellenére a világ szinte egyáltalán nem beszél róla. Helyette általában Florence Nightingale angol ápolónőt szokták emlegetni elsőként, pedig ő csak öt évvel később, a krími háború idején végzett hasonló munkát. Zsuzsanna a világosi fegyverletételkor fogságba esett, és Haynau várbörtönébe került. Mivel az egykor általa ápolt hadifoglyok kiálltak mellette, szabadon engedték. A hatóságok azonban továbbra is zaklatták, míg végül újra letartóztatták. Az Egyesült Államok közbenjárásának segítségével tudott csak kiszabadulni, de csak azzal a feltétellel távozhatott, hogy külföldre költözik. Így először Belgiumba, majd Amerikába volt kénytelen emigrálni, de 1854-ben, mindössze 37 évesen elvitte a tüdőbaj.

Kossuth Zsuzsanna (Fotó: Wikipedia)
Kossuth Zsuzsanna (Fotó: Wikipedia)

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő

A keszthelyi Simon Böske már 16 évesen a Balaton szépe volt, és mindössze 20 évesen lett a Miss Hungária szépségverseny győztese, azaz Magyarország legszebbje 218 versenyző közül. Ő volt az első magyar szépségkirálynő, aki a Miss Europe-on szintén első helyezést ért el 1929-ben Franciaországban 16 ország indulója közül. Eredetileg úgy tervezték a szervezők, hogy Böske részt vesz az Amerikában megrendezésre kerülő Miss Universe versenyen is, de erre végül nem került sor. A fiatal nő hihetetlen reflektorfényt kapott külföldön és itthon egyaránt, fogadta őt a francia köztársasági elnök, a monacói herceg, és több hírességgel is találkozott. A francia selyemgyár mintát kívánt elnevezni róla, de ennél komolyabb ajánlatot is kapott. Számos európai és amerikai filmszerepet felkínáltak számára, de ő egyiket sem fogadta el, nem kívánt élni e lehetőségekkel. Böske ugyanis már az európai verseny után megtapasztalhatta a sztárvilág visszásságait, amikor ugyan luxuskörülmények között lakott, és elhalmozták mindennel, ami szem-szájnak ingere, de a hazautazás előtt azért mégiscsak kifizettették vele a hotelszámlát. A kecsegtető, de bizonytalan kimenetelű karrier helyett inkább hazautazott, és férjhez ment egy textilkereskedőhöz, de rövid idő után elvált. Második férje Jób Dániel, a Vígszínház művészeti igazgatója volt, akivel túlélték a holokausztot. Végül agysorvadásban halt meg 1970-ben Budapesten.

Simon Böske
Simon Böske

Torma Zsófia, a világ első régésznője

A nemesi származású hölgy történelem iránti szenvedélye adott volt, hiszen édesapja történészi és régészeti tevékenysége már gyermekkorában meghatározta az érdeklődését. Míg más gyerekek az udvaron szaladgáltak, Torma Zsófia már alig néhány évesen is az édesapja által feltárt és vizsgált cserépdarabkák között játszott. Később élete hivatásának érezte, hogy a múlt emlékeit megmentse az utókor számára, így apja nyomdokaiba lépve nemcsak az első magyar régésznő, hanem a világ első női régésze is lett az 1800-as években. Tevékenysége elsősorban erdélyi lelőhelyekre, barlangokra korlátozódott, de többször is részt vett külföldi tanulmányutakon és kongresszusokon. Kőkorszakbeli telepeket tárt fel, illetve a kőkorszaktól egészen a honfoglalásig terjedő időszakot vizsgálta kutatásaiban. Az újkőkorszaki műveltségről és kultúráról általa tud a mai tudomány oly sokat. Nevéhez számos jótékonysági tevékenység is fűződik, például árvák és rászorulók megsegítése, iskola létesítésének támogatása.

Torma Zsófia
Torma Zsófia

Czinka Panna, a világ első cigányprímása

Bár a cigányprímásokról általában férfiak jutnak eszünkbe, a világon először mégis egy nő töltötte be ezt a posztot. Czinka Panna már életében legendás hegedűművész volt, aki férjével és több családtagjával alapította meg 1728-ban az első híressé vált magyar cigányzenekart. Tehetségét már 9 évesen felfedezték, így földesurak támogatásával a szakma legjobbjainál képezhette magát. Czinka Panna valóságos jelenség volt, akiért versengtek az arisztokrata házak, ha estélyt adtak. A megjelenése már önmagában feltűnést keltett, hiszen a prímás nő rendszerint férfiruhában jelent meg, és még hegedülés közben is pipázott. Az pedig csak emelte a koncertjei fényét, hogy az egyik legremekebb hangszeren, egy Amati hegedűn játszott. Szabadidejében háziasszonyi teendőket látott el, kiváló zenészeket képzett gyermekeiből, és még arra is maradt energiája, hogy férjét eredeti foglalkozásában, a kovácsmesterségben inasként kisegítse. Bár szerzeményeiből nem maradt fenn egy sem az utókor számára, sokan megzenésítették a történetét, és verseket is írtak róla. Endrődi Sándor például így írt róla 1897-ben:

Czinka Panna hegedűje, hegedűje, mintha csak a sátán maga hegedülne: bűbájol a ringatója, bolondít a keserűje.

És valóban, a leírások szerint virtuóz hegedűjátékáért a középkorban valószínűleg máglyán megégették volna, mert amit muzsikálás címén előadott, az nem lehetett éppen e világi. Czinka Pannát végakarata szerint, férfiruhában, szeretett hegedűjével együtt temették el.

Jelenet a Czinka Panna c. filmből
Jelenet a Czinka Panna című filmből

Bédy-Schwimmer Rózsa, a világ első női nagykövete

A magyarországi feminista mozgalmak egyik legkiemelkedőbb alakja volt az 1900-as évek első felében Bédy-Schwimmer Rózsa. Az első tagok között lépett be 1897-ben a Nőtisztviselők Országos Egyesületébe, és alig három évvel később már az elnöki tisztséget látta el itt. Később megalapította a Feministák Egyesületét, és több folyóiratot is elindított. Harcolt a női választójog megszerzéséért, a nőket megillető megfelelő oktatásért, munkáért és egészségvédelemért. A többéves aktivistatevékenység annyira meggyötörte őt, hogy egy időre depresszióba zuhant, és abba akarta hagyni a feminista mozgalmakban való részvételt. Így még az első világháború kitörése előtt Londonba költözött, majd a háború évei alatt próbálta megtalálni azt a lehetőséget, hogy a részt  vevő országok között békét teremtsen. Ennek érdekében a Feministák Egyesületével csatlakozott az őszirózsás forradalmat vezető koalícióhoz, a Magyar Nemzeti Tanácshoz, amelynek képviseletében 1918-ban svájci nagykövetté nevezték ki. Ezáltal ő lett a világ első női nagykövete. Leváltása után nem térhetett vissza Magyarországra, ezért Amerikába menekült, de az Egyesült Államok megtagadta tőle az állampolgárságot. Rózsa ugyanis békepárti aktivista lévén nem volt hajlandó felesküdni arra, hogy új hazáját szükség esetén akár fegyverrel is megvédi. Így az élete hátralévő 30 évét állampolgárság nélkül, tulajdonképpen számkivetettként élte le.

Bédy-Schwimmer Rózsa
Bédy-Schwimmer Rózsa

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top