Most, amikor már túl vagyunk az ötvenedik karanténban töltött napon is, és hajlamosak vagyunk egyfolytában a bezártság miatt vekengeni, bírnak némi tanulsággal a most következő sorsok. Nem vitatjuk, hogy kellemetlen, amikor az ember bármilyen módon korlátozva van a szabad mozgásban, de legalább számunkra látszik a fény az alagút végén – tudjuk azt, hogy nem fogunk már sokáig a négy fal között tengődni. Vannak azonban, akik nem heteket, hónapokat, hanem évtizedeket éltek le az életükből egy, a testüknél nem sokkal nagyobb hengerbe zárva. És nem volt választásuk, ha nem ezt tették volna, a biztos halál vár rájuk.
Martha Mason átlagos kislány volt, egy Lattimore nevű kisvárosban élt a negyvenes években. 1948 szeptemberében, amikor még csak 11 éves volt, lefekvéskor erős fájdalmat érzett. A szüleinek nem szólt, nem akarta, hogy fölöslegesen aggódjanak miatta. Eleve nehéz időket élt a család akkoriban, Martha bátyja, Gaston nem sokkal korábban halt meg mindössze 13 évesen, polio-fertőzés következtében. A poliovírus okozta gyermekbénulás (tudományos nevén Heine-Medin-kór) akkoriban az egyik legrettegettebb, gyógyíthatatlan betegségnek számított, mely több alkalommal is járvány formájában jelentkezett. A fertőzöttek lebénultak, a szerencsésebbeknek csak az alsó végtagjai, de sokan voltak, akiknek a légzőizmait is megtámadta a betegség, és onnantól képtelenek voltak önállóan levegőt venni.
Járványos gyermekbénulás
A betegséget okozó poliovírust Karl Landsteiner azonosította 1908-ban. A 20. század elejétől nagyobb járványok törtek ki világszerte, és gőzerővel folytak a kutatások, hogy megtalálják a kór ellenszerét. Albert Bruce Sabin 1935-től a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosaként kezdett foglalkozni a gyermekparalízissel. Kutatásait a második világháború nehezítette, de végül 1957-re mindhárom bénulást okozó vírustípusból sikeresen létrehozott egy legyengített, de élő törzset. Az így kifejlesztett Sabin-csepp szájon át adható védekezés volt, ami a bélfalon tartósan megakadályozta a vírus szaporodását. Eleinte a szerrel sokan bizalmatlanok voltak, mivel a rettegett vírusból élő törzseket juttatott a szervezetbe. Elsőként Kubában és Szovjetunióban próbálták ki a Sabin-cseppet, majd 1960-tól engedélyezték az Egyesült Államokban, és 1962-ben szabadalmat is kapott.
(Wikipedia)
Martha tehát lefeküdt aludni, és reménykedett benne, hogy másnapra elmúlnak a fájdalmai. De nem így lett. Polio-fertőzést kapott ő is, és a következő évet különböző kórházakban töltötte, végül vastüdőre került. Orvosai nagyjából még egy évet jósoltak a kislánynak.
Mona Randolph 75 éve él vastüdővel, gyermekbénulás miatt. Ő sárga tengeralattjárónak hívja a Beatles híres dala után (Fotó: TNS / ddp USA / Profimedia)
Mi a vastüdő?
Az első vastüdőt Philip Drinker és Louis Agassiz Shaw készítette el 1927-ben, a Harvard egyetemen, és 1928-tól kezdték használni. Eredetileg széngázmérgezés kezelésére szánták, de végül gyermekbénulás-járványok során tett igazán nagy szolgálatot az eszköz.
A hátborzongató elnevezésű készülék egy nagy tartály, mely a légzésbénulással küzdő betegeknek az életet jelentette. A működésének lényege az volt, hogy ütemes mozgással, a fémtartályban lévő nyomás váltakozásával mesterségesen kényszerítette be- és kilégzésre azokat a betegeket, akiknek a légzőizmai ehhez túl gyengék voltak. Akik szerencsésebbnek számítottak, azok naponta hosszabb-rövidebb időre képesek voltak kiszállni az acélkapszulából, de a súlyosabb betegek az egész napjukat benne töltötték. És ha valaki vastüdőre került, akkor a hátralévő életében nem is tudott lejönni róla.
Vastüdőbe zárt gyerek egy Los Angeles-i kórházban (Fotó: Getty Images)
Marthának tehát egy esztendőt jósoltak az orvosok, de a kislány azonban nem adta magát könnyen a betegségnek. Később azt mondta, az életét talán határtalan kíváncsiságának és élni akarásának köszönhette. A vastüdő foglyaként sikeresen leérettségizett, majd két főiskolai diplomát is szerzett (évfolyamelsőként!), utána pedig újságíróként kezdett tevékenykedni szülővárosában, Lattimore-ban a helyi lapnál. Mivel nyaktól lefelé lebénult, önállóan írni nem volt képes. Eleinte édesanyjának diktálta a cikkeit, később a kilencvenes években kapott egy hangvezérléssel működő számítógépet. Ez és az internet alapjaiban változtatta meg az életét. Olyannyira, hogy lehetősége lett régi álmát valóra váltani – könyvet írt az életéről Breath: Life in the Rhythm of an Iron Lung (Lélegzet: egy élet a vastüdő ritmusában) címmel.
Egy 2003-as interjúban azt mondta: „Elégedett vagyok az életemmel, azzal, aki lett belőlem. Persze, ha választhattam volna, nyilván nem így élek, de ezt dobta a gép, és én igyekeztem a legtöbbet kihozni a helyzetből.”
Martha Mason végül 61 évet élt le a vastüdő fogságában, 2009-ben, 71 esztendősen aludt el örökre.
Nem Martha az egyetlen, aki szép karriert futott be légzésbénultként. Paul Alexander 71 éves, ügyvéd. 1952-ben mindössze 6 éves volt, amikor az egyik nagy gyermekbénulás-járvány áldozataként vastüdőre került, és immár 65 éve él a készülékkel. Ő naponta pár órára el tudja hagyni az acélbörtönt, de az a pár óra nagyon komoly megpróbáltatást jelent számára, ugyanis ez alatt az idő alatt akaratlagosan kell szabályoznia minden egyes lélegzetvételét, mivel automatikusan az ő légzőizmai sem működnek.
Ma már nyugdíjas, de sikeres volt a szakmájában. Több ezer ügyféllel volt dolga, akiket egyáltalán nem aggasztott az állapota, hiszen a munkáját remekül ellátta. Így aztán egyfajta példakép lett azok számára, akikkel együtt dolgozott.
Pár évvel ezelőtt aztán volt egy nehéz időszak az életében: az utolsó vastüdőt ugyanis fél évszázaddal ezelőtt gyártották, az övé pedig meghibásodott, és nem volt könnyű szerelőt találni, aki képes megjavítani. Végül Brady Richards gépészmérnök sietett a segítségére, ami az életet jelentette Paulnak, aki szerencsére azóta is jól van. Ő az utolsók egyike, aki vastüdő segítségével éli ma is a mindennapjait.
Magyarországon az utolsó, légzésbénult beteget életben tartó vastüdőt 15 évvel ezelőtt, 2005-ben cserélték le.
További érdekességek az orvoslás történetéből:
- Oltásellenesség: a rettegett járványos gyermekbénulás is visszatérhet
- A férfi, aki szívügyei miatt lett világhírű
- Egykor nem kellett orvosi diploma a sebészethez – Betöltötte 70. évét az Országos Mentőszolgálat
Forrás: The New York Times, Legacy Times,
Nyitókép: TNS/ddp USA/Profimedia
