Távgyógyászat a valóságban – Mennyit tud segíteni a bőrgyógyász, ha csak telefonon érjük el?

Bár a hírek szerint az állami távgyógyászat egy évek óta tervezett és fejlesztett lehetőség, mégis úgy érezhettük, a semmiből ugrott elénk a lehetőség, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben telefonon, emailen, jobb helyeken applikáción keresztül konzultáljunk az orvossal. Az elmúlt hetekben csak a sürgős eseteket lehetett fogadniuk az orvosoknak, így ezek a szolgáltatások érthető módon felértékelődtek, olyannyira, hogy azokkal ezentúl egyre nagyobb mértékben számolhatunk.

Mindezeket a lehetőségeket a szakrendelők eltérő mértékben tudják kihasználni, hiszen nem minden betegségtípus teszi lehetővé, hogy az orvosok fotók, leírások alapján gyógyítsanak. Ebből a szempontból viszonylagos előnyt élvez a bőrgyógyászat, az elmúlt hetek tapasztalatairól, a működés valóságáról dr. Tamási Béla bőrgyógyászt, nemibeteggyógyászt kérdeztük.

“Voltak hívásaink szép számmal az elmúlt hetekben, de a bőrbetegségeknél szükséges, hogy lássuk a problémát, ezért telefonon inkább csak az általános tájékoztatásban tudtunk és tudunk segíteni. Ha konkrét bőrproblémája van a betegnek, azt általában látni kell” – mondja a szakorvos. Tapasztalatai alapján orvosa, rendelője válogatja, ehhez milyen módszert választanak, sokan emaileznek a páciensekkel, ami talán a legelterjedtebb forma, köszönhetően egyszerűségének, vannak azonban ennél jóval hatékonyabb megoldások is. Léteznek direkt kórházak számára kifejlesztett applikációk és sokan teszik lehetővé azt is, hogy videochaten jelentkezzenek be hozzájuk a betegek, főként magánrendelésre, hiszen ez a legidőigényesebb megoldás, a szakrendeléseken erre nem minden esetben lenne idő és bizony van, ahol a számítógépes infrastruktúra is hiányzik.

Képünk illusztráció (Fotó: Christopher Furlong/Getty Images)

Az orvosok számára is fontos, hogy nyissanak a távgyógyászat felé

“A távkonzultáció nem volt leszabályozott lehetőség a koronavírus-járvány előtt, az új helyzetben azonban hirtelen minden szabályozási háttér létrejött, hogy az orvosok ily módon is gyógyíthassanak. Úgy tapasztaljuk, abszolút támogatják a kiépítését, a kórházak például ugyanolyan mértékben számolhatják el az ily módon keletkező betegforgalmat, mint a személyes megjelenés esetén, ez pedig fontos, anyagi vonzatú szempont is.”

A távorvoslás működése azonban még leginkább ad hoc módon történik, az adott orvos informatikai felkészültségétől, az új technológiák felé való nyitottságától függ, mennyire professzionális, modern megoldást választ. Kimaradni a távellátásból azonban nem érdemes, jellegénél fogva ugyanis egycsapásra lehetővé teszi, hogy otthonunktól távoleső, de esetlegesen jobbnak tartott szakorvoshoz forduljunk problémáinkkal. Választásunk pedig pénzmozgással is jár, a betegek ellátása után járó finanszírozás így már jóval dinamikusabban vándorolhat akár az ország túlsó szegletében praktizáló szakorvoshoz, ha annál jobb feltételekkel kapunk távellátást.

Miután államilag lefejlesztett távgyógyászati rendszer még nem elérhető (bár a hírek szerint ennek beindítása évek óta tervben van, és állítólag már annak tesztüzemeltetéséről is döntöttek), komolyabb központi oktatás sem volt arról, mi hogyan működik vagy működhetne. “Ahol dolgozom, mi tartottunk oktatást arról a rendszerről, melyet használunk, ezen minden kolléga, orvosok és asszisztensek egyaránt részt vehettek. Más képzésről nem tudok, hogy lett volna.”

MedInnoScan ingyenes orvosi applikáció – van kórház, ahol ezen keresztül működik a bőrgyógyászati távorvoslás (Fotó: Google Play)

Türelem, pixelek és hálapénz

Míg az üzletekben sokszor tapasztaljuk, hogy az emberek egy perc alatt a másikra tudják zúdítani minden frusztráltságukat, addig a bőrgyógyász tapasztalatai alapján a távkonzultációk, telefonos segítségnyújtások során a páciensek nagyon megértőek. “Nagyon türelmesek, abszolút pozitívak a tapasztalataink, hálásak, amiért ilyen formában is elérhetőek vagyunk. Ez nagyon jó érzés, amiért mi is köszönettel tartozunk.”

A szakorvos tapasztalatai alapján épp úgy, ahogy a személyes rendeléseken, a távgyógyászatban is a legkülönbözőbb tünetek miatt jelentkeznek be a betegek. Minden bőrbetegséget azonban nem lehet pusztán a látvány alapján felismerni, “egy kézfejen jelentkező piros pöttyből nem lehet mindig megmondani, mi lehet a betegség és gyakran az is nehezíti a diagnózis felállítását, hogy nem jó a fotó minősége.” Távorvoslásban ami biztosan nem működik a bőrgyógyászat terén, az az anyajegyvizsgálat és általánosságban a bőrdaganatszűrés, ezekhez ugyanis dermatoszkópos vizsgálat szükséges, amely fotókkal, de még videóhívással sem működik. 

Igaz, a bőrgyógyászati szakrendelések is május 4.-én újranyitottak, azokra hivatalosan kötelező lenne a betegeknek előzetesen, telefonon bejelentkezniük, hogy ily módon irányítani lehessen, egyszerre hányan jelennek meg a rendeléseken. Ehhez képest a páciensek ezt nem minden esetben tartják be és enélkül is felkeresik újra a rendelőket, a várótermek gyorsan felgyűlnek betegekkel. A távgyógyítás lehetőségét már csak emiatt is érdemes továbbra is megtartani, hiszen valamelyest ezzel ezután is csökkenteni lehetne a rendeléseken megjelenő betegszámot.

“A munkahelyemen például az elmúlt 1-1,5 hónap alatt már ötezer, valamilyen bőrbetegség vagy nemibetegség miatt jelentkező beteget láttunk el távorvoslás formájában, ami hihetetlenül magas szám” – mondta el dr. Tamási Béla. – A távgyógyítási forma mérhetően kevesebb időt igényel, ami a betegek számára is fontos, hiszen ily módon hamarabb sorra kerülnek, előbb kapnak orvosi segítséget, amennyiben azt a konzultációs forma megengedi.” 

A távgyógyászat tehát úgy tűnik, mindkét fél számára, orvosnak és betegnek is hasznos lehetőség, amelyet érdemes a megfelelő szakterületeken, mint a bőrgyógyászat, jobban is kiépíteni. A beteg gyorsabban és kényelmesebben kap diagnózist olyan orvostól is, aki tőle távol, más városban rendel, a kórház, a szakorvosok számára pedig plusz bevételt jelent. Mindezeken felül pedig van még egy óriási előnye a dolognak: a hálapénz mint olyan, kiesik a képletből. A távorvoslás formája nem teszi lehetővé virtuális borítékok csúsztatását, a rendszer egészen tiszta versenykörnyezetet teremt, melyben a betegek után járó fejkvóta az, amiért megéri emaileket kezelni, webkamerát venni és applikációkat telepíteni. Miután pedig a betegek ilyenforma ellátása gyorsabb és egyszerűbb, a rendelési idők nagyobb betegforgalmat is lebonyolíthatnak, ami a kevésbé etikus orvosok számára is visszatermelheti a “kiesett járadékot”.

Így áll a helyzet most a szakrendelésekkel:

• Azt mondták, ne aggodalmaskodjak, majd megjön, ha megjön – ezért nyitottak újra a szakrendelők?
• Május 4., újranyitás: tanácstalanok és káoszra számítanak a fogorvosok