Összefüggést találtak a New York-i Egyetem Langone orvostudományi központjának kutatói avérben felhalmozódott mérgező anyagok, például a rovarirtószerekben, tapadásmentes edényekben és égésgátlókban lévő kemikáliák és a lisztérzékenység (cöliákia) fokozott kockázata között fiataloknál.
Fontos lehet a lisztérzékenyeknek (Fotó: Wikipédia)
A szakemberek 30 olyan gyermek és fiatal felnőtt – 3 és 21 éves kor közötti páciens – vérében vizsgálták meg a mérgező anyagok szintjét, akiknél újonnan diagnosztizáltak lisztérzékenységet a központ Hassenfeld gyermekkórházában. Az eredményeket 60 azonos korú, nemű és etnikai hovatartozású ember adataival vetették össze.
Az Environmental Researchben publikált eredmények szerint azoknál a gyerekeknél és fiatal felnőtteknél, akiknek vérében magas volt a rovarölőszerek szintje, kétszer nagyobb valószínűséggel állapítottak meg cöliákiát, mint azoknál, akiknek szervezetében nem voltak felhalmozódva ezek az anyagok.
A szakemberek kimutatták továbbá, hogy a nők esetében – akik körében eleve jóval magasabb a cöliákia előfordulási aránya -, a növényvédőszereknek való fokozott kitettség legkevesebb nyolcszorosára növelte a lisztérzékenység kockázatát.
Azok a fiatal lányok, nők, akiknek vérében magas volt – az egyebek között ételfőző és -tároló fémfelületek gyártásához használt – perfluoroalkil vegyületek szintje, ötször-kilencszer nagyobb eséllyel küzdöttek lisztérzékenységgel. A fiatal fiúknál, férfiaknál pedig kétszer nagyobb eséllyel állapítottak meg lisztérzékenységet, ha a vérükben emelkedett volt az égésgátlóként használt polibrómozott-difenil-éterek szintje. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak bizonyításához, hogy ezek a mérgező anyagok a lisztérzékenység közvetlen kiváltói okai közé tartoznak.
Mint hozzátették, mindegyik érintett kemikália negatív hatással van az állatok és az emberek hormonrendszerére, amely kulcsszerepet játszik a nemi fejlődésben és a fertőzésekre adott immunválaszban.
Korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a cöliákia hátterében elsősorban genetikai hajlam áll, amelyet a szülők örökítenek át az utódokra.
Az emésztőszervi panaszokkal, például hasmenéssel és puffadással járó lisztérzékenység jelenleg nem gyógyítható. Az egyedüli hatásos kezelés a gluténmentes diéta.
