Eddig is mostunk kezet, de az utóbbi hónapokban extra fokozatra kellett kapcsolni, hogy elkerüljük valahogy a koronavírust. Fertőtlenítővel, szappannal sikáltuk a kezünket napjában ezerszer, gumikesztyűvel kínoztuk, nem csoda, hogy mostanra a legszorgosabb kenegetés mellett is száraz a bőrünk. Mutathat olyan tüneteket, mintha ekcémánk lenne, viszkető, piros foltok jelenhetnek meg rajta, de nem kell kétségbeesni, nemcsak mindenféle csodakenőcsökkel, hanem gyógynövényekkel is segíthetjük a bőr regenerálódását. Segítségünkre van ebben – mint már oly sokszor – Maria Treben: Egészség Isten patikájából című könyve, melynél nincs alaposabb gyógynövény-útmutató kerek e világon.
Három gyógynövény, ami segít a száraz, megkínzott bőrnek a regenerálódásban
Csalán
A könyvében Treben ódákat zeng a csalánról, azt írja róla: „Nem kell-e megköszönnünk Istennek, hogy ilyen csodatévő gyógynövényt adott minekünk? Rövidre szabott életükben az emberek figyelmetlenül mennek el mellette, inkább fájdalomcsillapító tablettákhoz folyamodnak, amelyekből rengeteget vesznek be. De igazán segíteni gyakran csak a mi remek, feledésbe merült gyógynövényeink tudnak.” A könyvben a csalánnál az szerző megosztja velünk egy asszony történetét, akit „a csalán évekig tartó, kínzó ekcémától szabadította meg.” Egy másiknál pedig a testen lévő viszkető foltokat szüntette meg. Próbálkozzunk tehát a csalánnal nyugodtan, kívülről és belülről is használjuk, hogy segítsünk a bőrnek gyógyulni.
Felhasználási mód, ahogy Treben ajánlja: „Teaöntet: 1 púpozott teáskanál csalán ¼ liter vízhez: csak forrázzuk, rövid ideig áztatjuk.” Utána pedig ezzel a főzettel lemossuk, borogatjuk a kezet, de az is jó, ha rendszeres fogyasztjuk teaként cukormentesen.
A csalán segíthet a kiszáradt kéznek a regenerálódásban (Kép: Unsplash)
Gyermekláncfű
Ez a sárga virág, amit tévesen kutyatejnek szoktak hívni, valójában pongyola pitypang néven fut, és nem gyomként kellene vele bánni, mert értékes gyógynövény Treben szerint. A gyermekláncfű „megszünteti a bőrviszketést, a sömört, a kiütéseket, javítja a gyomornedv kiválasztást és megtisztítja a gyomrot mindenféle pangó anyagtól” – írja Treben. Szirupként javasolja elkészíteni, a leírás szerint pont olyan, mint a méz, és bátran használható a bőrre kenve, vagy akár édesítő helyett a teákba.
„Két összemarék pitypang virágot teszünk egy liter hideg vízbe és lassan főzzük. Amikor a víz bugyogni kezd, a tűzhelyről a fazekat levesszük és éjszakára állni hagyjuk a főzetet. Másnap az egészet egy szitára öntjük, lecsepegtetjük és két kézzek jól kinyomjuk. A léhez egy kiló nyers cukrot keverünk és hozzáadunk egy karikára vágott citromot, esetleg héja nélkül a levét.
A fazekat fedő nélkül tesszük a tűzhelyre. A legkisebb lángon (fokozaton) melegítjük, hogy az összes vitamin megmaradjon benne. A főzetet pároljuk, vigyázva arra, nehogy forrjon. A masszát egyszer-kétszer hagyjuk kihűlni, hogy ellenőrizhessük az állagát. Nem szabad túl sűrűnek lennie, mert akkor idővel kikristályosodik. De túl híg se legyen, mert akkor megsavanyodik.”
Természetesen teának is elkészíthetjük, amit használhatunk a kéz ápolására, borogatására, de meg is ihatjuk. Ehhez 1 púpozott teáskanál pitypang-gyökeret ¼ liter hideg vízben beáztatunk egy éjszakára, másnap felforraljuk és leszűrjük.
Orvosi veronika
Talán nem annyira közismert, mint előző két társa, pedig az orvosi veronikát annak idején sebgyógyításra is használták, sőt a friss csalán csúcsával kifejezetten krónikus ekcémára gyógyírként tartották számon. A legjobb, ha a friss növényhez jutunk hozzá, és annak a levével kenjük a kiszáradt kezet, de a teafőzettel lemosás és éjszakai borogatás is segít a bőrnek regenerálódni. A teához: „¼ liter vízhez púpozott teáskanálnyi orvosi veronikát adjunk, csak forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.”
Nézd meg a bükki füvesember, Gyuri bácsi tanácsait is:
