Egészség

Dr. Peták István kutatóorvos: „Naponta közel száz rákbeteg hal meg itthon, pedig napi fél óra mozgással és szűrővizsgálatokkal a felére csökkenthetnénk a kockázatot”

Az Oncompass Medicine tudományos igazgatója szomorú statisztikát terít elénk: Magyarországon minden harmadik ember küzd élete során valamilyen daganatos megbetegedéssel, minden negyedik ember pedig bele is hal. Ez egy olyan szám, amellyel muszáj lenne szembenéznünk, hiszen nagyban tehetnénk ellene.
Dr. Peták István kutatóorvos

Dr. Peták István kutatóorvos

Ön szerint keveset beszélünk nyíltan a rákról, mint betegségről?

Valamiért a rákkal kapcsolatban még mindig létezik egy stigmatizálás, egy fajta tagadás az emberek fejében. Hogy mi ennek a pszichológiai – szociológiai oka, nem tudom, pedig ez is hasonló betegség, mint bármelyik másik. Mégis, például a szívinfarktus nem egy olyan dolog, amit bárki is szégyellne. Sőt, még mondogatjuk is, hogy „Majdnem infarktust kaptam!”, de egy pohár sörnél mégsem mondjuk azt, hogy „Ne idd meg, drágám, mert vastagbél rákod lesz!”. Mert ez morbid, mindannyian érezzük.

Ráadásul, ha valakinél daganatot diagnosztizálnak, még az is nagyon sokáig nem fogadja el, titokban tartja, összeroppan. Kapcsolódik hozzá egy olyan gondolat, mintha ez egy fajta büntetés lenne, amiért nem megfelelően éltünk vagy valami bűnt követtünk volna el, vagy csak azért, mert stresszesek vagyunk vagy szorongunk.

Lehet egyébként lelki eredetű egy rákos megbetegedés?

Sokszor kérdezik tőlem a betegek, hogy mennyire lehet az. Sokan látnak lelki hátteret a mögé is, ha valaki például elveszíti a párját, és egy éven belül ő is meghal rákban. Ezeknek a többsége nem valós összefüggés, hanem egyszerűen a rák nagyon gyakori betegség és ott is összefüggést látunk, ahol csak a véletlennek van szerepe, illetve vannak olyan élethelyzetek, amikor jobban vagy kevésbé foglalkozunk a lehetséges tünetekkel. Az viszont igaz, hogy 

ha már valaki beteg, hatalmas szerepe van a hozzáállásnak, az optimizmusnak abban, hogy milyen eséllyel győzi le a betegséget.

Vannak már klinikai bizonyítékok arra nézve, hogy aki pozitívan áll egy betegséghez, az nagyobb eséllyel győzi le, vagy tovább él. A rák egyébként egy biológiai betegség. Azért jobb így tudatosítani, mert az infarktust is jobban el tudjuk képzelni úgy, hogy elzáródik az ér és elhal a szívizom.

Hogyan tudná legegyszerűbben elmagyarázni, mit jelent rákbetegnek lenni?

Van huszonötezer génünk, ebből hatszáz olyan, ami a sejtek osztódását, halálát szabályozza. Úgy szoktam elmagyarázni, hogy az autóban is rengeteg alkatrész van, de ezek közül csak pár tucat az, ami a fékkel kapcsolatos, ezektől függ, hogy az autó áll vagy mozog. Az összes többi: az ablaktörlő, az index szintén fontos, de nem azzal kapcsolatosok, hogy az autó megy vagy nem megy. Ha nem tudjuk az autót megállítani, akkor tudjuk, mely alkatrészekkel lehet baj. Így van ez a rákkal is – ha a sejt, mikor osztódik, a másolás során a géntérképben egyetlen betűt is elír, akkor az új sejtbe, ha pechünk van, hibás fehérje fog beépülni. Ha ennek a fehérjének pont az a feladata, hogy szabályozza a sejtek növekedését, akkor ki fog alakulni egy daganatunk. Ez ilyen egyszerű.

A genetika terén van tudományos előrelépés, ami segítheti a rák elleni küzdelmet?

Az onkológia területén hatalmas előrelépést hozott a Humán Genom Projekt, mert onnantól kezdve tudtuk, hogy mi az ún. „normális”. A normálishoz hasonlítva megtalálhatjuk melyik mutáció okozta annak a betegnek a daganatát. Laboratóriumban, a petricsészében akár ki is tudjuk javítani a hibát és ezzel bizonyítani tudjuk egy mutáció jelentőségét.   A betegben a mutációt nem tudjuk kijavítani, viszont amit már most több esetben megtudunk tenni, az az, hogy a mutáns gén által előállított kóros fehérjét célzott gyógyszerrel kikapcsoljuk. A célzott gyógyszer eljut a szervezet minden pontjára és kikapcsolja a hibás fehérjét a daganatsejtekben.

A doktor úr is életmódot váltott

Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója kérésünkre elmondta, hogy 20 évvel ezelőtt leszokott a dohányzásról, 45 évesen részt vett vastagbéltükrözésen és heti öt nap fél órát fut vagy biciklizik.

A rákos megbetegedések mennyire függnek a genetikától vagy az életmódunktól?

Az emberi daganatok mindössze 10%-ában gondoljuk úgy, hogy örökletes génhibával van kapcsolatban. A génhibák többsége a születésünk után, az életünk során alakul ki. A mostani kutatásaink szerint az emberi daganatok legalább egyharmada mindenképpen kialakul, pusztán a véletlennek köszönhetően, akkor is, ha egészségesen élünk és semmilyen örökletes problémánk nincs. Ez matematika, ki lehet számolni egy kockás papíron, hogy hányszor osztódik mennyi sejt egy élet során és hányszor hibáznak a sejtek a másoláskor, azaz mekkora eséllyel jön létre olyan mutáció, ami daganatot okozhat.

Magyarország hogy áll jelenleg a rákos megbetegedések terén?

A lakosság számára nézve az európai országok között illetve világviszonylatban is egyaránt nagyon magas a daganatos megbetegedések és a halálozások aránya itthon. Ennek valószínűleg több oka is van. Tudjuk, hogy túlsúlyosak vagyunk, sokat dohányzunk, túl sok húst eszünk, főleg vörös húsokat és ami a legnagyobb gond, hogy sok tartósított húskészítményt. Tehát 

minden olyan tényezőt hozunk, amely papírforma szerint bizonyítottan kockázati tényező.

Ez abból a szempontból jó hír, hogy így legalább nem misztikus a rossz eredmény.  Sokkal rosszabb lenne, ha egészségesen élnénk és mégis magasak lennének a halálozási vagy megbetegedési arányok. Hiszen így könnyen tudunk változtatni a statisztikákon.

Az Amerikai Egyesült Államokban 30%-al csökkent a halálozás az elmúlt pár évtizedben. Ennek oka 10%-ban az, hogy már korábban betiltották a dohányzást a közterületeken. A másik 10%-ot a szűrések, főleg a vastagbélrák szűrés bevezetése érte el, és a maradék 10%-ot pedig már a kezelések hatékonyságának a növekedése faragta le.

A daganatos halálozás egyébként mindenhol, így Magyarországon is csökken, ezt a jó hírt csak azért nem szoktuk túlzottan kihangsúlyozni, nehogy enyhüljön a fegyelem. Abból a szempontból azonban fontos lenne tudatni az emberekkel, hogy igenis van értelme küzdeni, megelőzni.

Dr. Peták István kutatóorvos: „Naponta közel száz rákbeteg hal meg itthon, pedig napi fél óra mozgással és szűrővizsgálatokkal a felére csökkenthetnénk a kockázatot”Miért pont a vastagbélrákszűrés bevezetése volt a legnagyobb hatással a statisztikákra?

Ez a második leggyakoribb daganat a tüdőrák után az európai fejlett országokban. A vastagbélrák ráadásul az egyik olyan betegség, amelyben senkinek nem szabadna meghalnia. Mindig egy jóindulatú polip kialakulásával kezdődik, aminek még kerek tíz év kell, hogy elrákosodjon. Ennyi időnk lenne, hogy egy gasztroenterológus kiszedje.

De nagyon fontos itt szólnunk az emlőrák szűrés fontosságáról is, mert éppen most májusban jelent meg egy nagyon fontos tanulmány arról, hogy a mammográfia 41%-al csökkentette a emlőrák okozta halálozás kockázatát, 10 év alatt több mint fél millió svéd nő bevonásával végzett klinikai vizsgálat szerint (1).

Tudtad?

Gyakori tévhit, hogy a tüdőszűrés az egyben rákszűrés is. A klasszikus tüdőszűréssel a TBC-t szűrik. Bár a tüdőszűréskor is kiderülhet a tüdődaganat, de a korai stádiumú tüdőrák időben történő kiszűrésére a mellkas CT alkalmas és dohányzók számára ezért ajánlott is.

Melyek a leggyakoribb befolyásoló tényezők a rák kialakulásában?

A dohányzás még mindig mindent visz, utána jön az elhízás és a mozgásszegény életmód. Ezek fontosságát még csak most kezdjük igazából megérteni, hogy a mozgás, az étrend milyensége hogyan járul hozzá a daganatok kialakulásához. Talán a legmegdöbbentőbb, amiről fontos tudnunk, hogy több kutatási eredmény bizonyítja, hogy

egészen minimális, de rendszeres testmozgás a felére csökkentheti több daganattípus kialakulásának kockázatát,

sőt, azoknak is nő a gyógyulás esélye, akiket már daganattal kezelnek.

A legfrissebb kutatási eredményeket ezzel kapcsolatban idén áprilisban jelentették meg az amerikai Roswell Park rákutató központ kutatói (2). Több mint ezer olyan emlődaganatos beteget követtek, akiknek a daganata a diagnóziskor nagy méretű volt vagy már a nyirokcsomókba is eljutott és azt vizsgálták, hogy a testmozgási szokásaik hogyan függnek össze a gyógyulási esélyeikkel. Azt találták, hogy heti öt nap fél óra intenzív gyaloglás, kocogás, biciklizés, úszás vagy például jóga (azaz heti két és fél óra) több mint felére csökkentette az emlőrák okozta halálozás kockázatát. Ez az összefüggés azoknál is megfigyelhető volt, akik csak most kezdtek el mozogni.

A rendszeres mozgás kockázat csökkentő hatása olyan meglepő, hogy intenzív kutatás tárgya. Én magamban arra szoktam gondolni, hogy pontosan ez a fél óra küld olyan üzenetet a hormonális rendszeren keresztül a szervezetnek, az agynak, a sejtjeinknek, a bennünk élő baktériumoknak, hogy szeretnénk sokáig élni, szeretnénk a testünket még sokáig használni. Az izmaink is elsorvadnak, ha nem használjuk őket. Kicsit olyan, mintha a szavannán lennénk: ott is érdemes nagyon egészségesnek tűnni és peckesen sétálni, ha oroszlánok vesznek körül bennünket.

Megelőzés alatt a szűrést és az egészségmegőrzést érti?

Szűrésre mindenkinek kell járnia – ez egy nagyon fontos üzenet azoknak is, akik azt gondolják, hogy ők teljesen helyes életmódot folytatnak, mivel a rák teljesen véletlenszerűen is kialakulhat. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az egészséges életmóddal a felére tudjuk csökkenteni a kockázatot, a hiányával pedig a duplájára tudjuk emelni azt. És ez óriási különbség.

A szűrésekkel kapcsolatban az lehet megtévesztő, hogy statisztikailag gyakrabban diagnosztizálnak rákos megbetegedést azoknál, akik járnak szűrésre, hiszen akik nem járnak azok statisztikailag nagyobb arányban halnak meg véletlenül más betegségben, balesetben úgy, hogy még nem vették észre a rák tüneteit ezért nem is derült ki számukra soha, hogy rákosak. Ha megnézzük azonban, hogy valaki milyen esélyekkel hal meg rákban, például emlőrákban, akkor már azonnal kiderül, hogy 

akik rendszeresen járnak szűrésre, azok sokkal kisebb eséllyel halnak meg daganatos megbetegedésben,

mert kisebb eséllyel jut el a daganat olyan stádiumba amikor az már nem gyógyítható hatékonyan (1).

Hogyan lehetne érzékeltetni a rákszűrés fontosságát?

Egy 1 centiméteres emlődaganat 5 éves túlélési esélye 90% fölött van. Ezt az egy centit már nagyjából ki lehet tapintani, és szinte teljes biztonsággal meg is lehet gyógyítani. Onnantól kezdve viszont hirtelen nagyon gyorsan romlik a beteg állapota: ez a rossz a daganatban, hogy amikor már látható méretű, onnantól kezdve nagyon gyorsan nő. Ezért érdemes mindig szűrni, és ha valami tünetünk van, akkor először mindig érdemes „pesszimistának” lenni és a „legrosszabbra” gondolni. Az időfaktor miatt tragikus, hogy ha egy beteg hónapokig jár kivizsgálásra, és csak a végén derül ki, hogy rákos. Először mindig a rákot kell kizárnunk, hogy ne romoljanak az esélyeink, és ha már biztosan nem az, akkor nyugodtan keresgélhetjük az egyéb okokat.

Érdekes adat:

A férfiaknak is lehet emlőrákja: jóval ritkább esetben fordul elő, de annál veszélyesebb lehet.

Jelenleg hogyan áll az orvostudomány a rák gyógyítása terén?

Nagyon fontos tudni, hogy ha korai stádiumában találják meg a daganatot, akkor gyakran műtéti úton is meggyógyítható, ezért lenne érdemes minél előbb szembenézni vele. De már az előrehaladott daganatok esetében sem vagyunk olyan tehetetlenek, mint ahogy azt a közvélemény talán gondolja.

A kutatásaink ott tartanak, egy idén februárban megjelent tanulmány szerint, hogy az esetek 95%-ában már megtalálható, hogy milyen génhiba okozta az illető daganatát (3).  Az elmúlt 10 évben több mint 100 célzott- és immunterápia került forgalomba. Ez már olyan mennyiségű gyógyszer, hogy optimistán azt szoktam gondolni, hogy „ha rák lennék, én bizony megijednék”.  Ezek egyre célzottabbak és egyre inkább elérhetők, mint az köztudott. Ha beszélünk erről, talán egy olyan önerősítő spirált hoz létre, amelyben, ha tudjuk, hogy már nagyon sok korszerű gyógyszer áll rendelkezésre és sok rákbeteget meg tudunk gyógyítani, vagy legalábbis jó minőségben meg tudjuk hosszabbítani az életüket, talán akkor ez is erősiti a bátorságunkat, hogy szembe nézzünk a rákkal és akár ma elmenjünk egy szűrésre.

Merre van még tovább a rák elleni harcban?

Az egyik nagy feladat az, hogy a molekuláris információ alapján ki tudjuk választani a legjobb gyógyszert az adott betegnek. Itt jön be a következő fegyver: az informatika, a mesterséges intelligencia. Az ember számára nehézséget okoz, hogy a hatszáz érintett génben hatmillió mutáció lehet és minden emberben két-három mutációnak a kombinációja van jelen, de ez a komplexitás egy számítógépnek nem jelenthet problémát. A cél tehát egy olyan orvosi szoftver kifejlesztése, amely az elmúlt években felhalmozódott tudományos bizonyítékok összegzése alapján kikalkulálja, hogy az adott betegnek melyik gyógyszer alkalmazása a tudományosan legmegalapozottabb. Jelenleg mintegy száz célzott daganatellenes gyógyszer van forgalomban, de több mint ezer van klinikai vizsgálatok alatt. Kutatócsoportunk által kifejlesztett szoftver már regisztrált orvostechnikai döntéstámogató eszköz, amely digitális segítséget („digitális terápiatervezés”) nyújt a kezelést megtervező orvosi team-nek azzal, hogy az általunk létrehozott, több a több ezer tudományos publikációt tartalmazó adatbázisból kikeresi azokat tudományos bizonyítékokat, amelyek a beteg daganatában molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal kimutatott génhibákat célzott terápiás lehetőségekkel kapcsolja össze (4). Nemzetközi összefogással és pályázati támogatásokkal fejlesztjük tovább a rendszerünket és azt is elemezzük, hogy a módszer alkalmazása milyen mértékben segít a hatékony gyógyszer kiválasztásában (5,6). A genomika után most az informatikán a sor, hogy olyan digitális orvosi eszközöket adjon az orvosok kezébe, amivel még hatékonyabban harcolhatnak a daganatos betegségek ellen, de a jövőben is a megelőzés és a korai felismerés lesz a legfontosabb.

Források:
1. Duffy SW, Tabár L, Yen AM, et al. Mammography screening reduces rates of advanced and fatal breast cancers: Results in 549,091 women. Cancer. 2020;126(13):2971-2979. doi:10.1002/cncr.32859
2. Cannioto RA, Hutson A, Dighe S, et al. Physical activity before, during and after chemotherapy for high-risk breast cancer: relationships with survival [published online ahead of print, 2020 Apr 2]. J Natl Cancer Inst. 2020;djaa046. doi:10.1093/jnci/djaa046
3. ICGC/TCGA Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium. Pan-cancer analysis of whole genomes. Nature. 2020 Feb;578(7793):82-93. doi:10.1038/s41586-020-1969-6. Epub 2020 Feb 5.
4. Peták István, Vályi-Nagy István. Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában. LAM 2020;30(4–5):211–221. doi.org/10.33616/lam.30.019
5. Anna Dirner, Robert Doczi, Peter Filotas, Barbara Vodicska, Edit Varkondi, Dora Tihanyi, Célia Dupain, Nicolas Servant, Maud Kamal, Csilla Hegedűs, Richárd Schwab, Christophe Le Tourneau, Istvan T. Valyi-Nagy, István Peták; Evaluation of a computational decision support system for molecularly targeted treatment planning by the clinical outcome data of the randomized trial SHIVA01. J Clin Oncol 38: 2020 (suppl; abstr 3642)
A cikkben említett kutatási eredmények a NVKP_16 Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program pályázati program NVKP_16-1-2016-0005 projektjének, valamint a Piacvezérelt Kutatás-Fejlesztési és Innovációs program 2019-1.1.1-PIACI-KFI-2019-00367 és 2019-1.1.1-PIACI-KFI-2019-00538 projektjeinek részeként, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával, finanszírozásában valósult meg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése