A köztudatban a szemcsepp és a műkönny egy és ugyanaz, ami egyáltalán nincs így, de a reklámoknak köszönhetően elmosódtak a kettő között lévő határok.
Mi a különbség?
Alapvetően az összetevőiben különbözik a szemcsepp és a műkönny. Anélkül, hogy most mindenféle érthetetlen kifejezéssel bombáznánk, hétköznapi nyelven, a műkönny olyan anyagokat tartalmaz, melyek a szem által termelt könnyek összetevőit utánozzák, így kifejezetten a szem szárazságára ajánlott. A szemcsepp pedig ezzel ellentétben valamilyen problémára, a szem betegségére, fertőzésre való, gyógyszertartalmú készítmény.
Tehát, ha kiszáradt a szemünk vagy piros az éjjeli sorozatnézéstől, akkor műkönnyre van szükségünk. Ha viszont fertőzés jeleit tapasztaljuk – például fokozott csipásodás vagy elváltozás a szem környékén –, akkor szemcseppet kell felíratni.
Persze ettől még simán hívják szemcseppnek a műkönnyet, hiszen végeredményben a szemünkbe cseppentünk belőle, és a patikus sem fog összezavarodni, ha azt mondjuk neki, hogy ajánljon szemszárazságra szemcseppet, simán ad majd megfelelő műkönnyet. A legjobb azonban az, ha bármilyen panasz van a szemünkre, akkor előbb szemészhez fordulunk, mert a műkönnyek összetevői között is óriási különbségek lehetnek, az orvosnak pedig már elég, ha ránéz a szemhéjunkra, és ennyiből tudni fogja, milyen műkönnyre vagy épp szemcseppre van szükségünk.
Amikor száraz a szem
A szemszárazság egyre gyakoribb, hiszen a szem nagyon érzékeny, és már egy kis szél, füst, hideg időjárás, száraz levegő vagy por hatására is felléphet a szárazságérzés. Az sem segít a szemen, hogy egyfolytában a monitort – és egyéb képernyőket – bámuljuk, és gyakran elfelejtünk pislogni közben. De van, amikor betegség tünete a szemszárazság, ezért érdemes mindenképp felkeresni vele egy szemészt, ha mindennapossá válik ez a kellemetlen érzés.
Milyen betegséget jelezhet a szemszárazság?
A szemek szárazsága többek között utalhat akár diabéteszre, gyulladásos kötőszöveti betegségre, rheumatoid-arthritisre, bakteriális fertőzésre vagy Sjörgen-szindrómára.