Egykor kicsit felsuvickoltuk a lakást, és már elégedettek is voltunk. Ma ez már korántsem elég: azt szeretnénk, ha nem csak a látható szennyeződések, de a láthatatlan kórokozók is mind eltűnnének. A sima takarítószerekkel sem elégszünk már meg, erőteljes fertőtlenítésre vágyunk. Ebben a helyzetben sokan gondolják úgy, hogy a legjobb az, ha többféle takarítószert összeöntenek, hogy egyben még hatásosabban és gyorsabban legyen tiszta a lakás. Csakhogy ezzel akár halálos mérget is keverhetnek, még robbanást is előidézhetnek.
Az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat statisztikái szerint évente százas nagyságrendben történik klórmérgezés Magyarországon. A többsége nem ipari baleset, hanem a háztartásokban következik be, méghozzá klórtartalmú és savas tisztítószerektől. Az áldozatok azok az óvatlan felhasználók, akik nem tudják, mit mivel szabad keverni (a biztonság kedvéért inkább semmit semmivel!). Elmondjuk!
Vízkőoldó és fertőtlenítő
A legtöbben először általános tisztítószerrel esnek neki a fürdőszobának, ilyet nagyon sok márka gyárt. Ezek többnyire jól megbirkóznak a piszokkal, még fertőtlenítenek is, a vízkővel viszont nem tudnak mit kezdeni. Ezért van, akinek eszébe jut vegyíteni ezeket. Ne tegye!
A klóros, vagyis lúgos kémhatású tisztítószerek vízkőoldóval érintkezve mérgező klórgázt fejlesztenek, ami irritálja a nyálkahártyát, köhögtet, könnyeztet, és akár tüdővizenyőt is okozhat, ha belélegzed. Volt már olyan eset, amikor valakinek begörcsölt tőle a légcsöve, és megfulladt. Nem éri meg, ugye?
Nézzük meg, hogy miben van klór, és azt hanyagoljuk, ha vízkőoldózunk.
Hipó és mosogatószer
Ez a kombináció elsősorban a konyhában jöhet szóba, de ne jöjjön! A hipó, vagyis a nátrium-hipoklorit már önmagában tartalmaz klórgázt, még ha kis mennyiségben is. Jobb, ha nem kerül belőle sok a levegőbe, a bőrünkre pedig semennyi! Viszont mivel erős fertőtlenítő, van, akinek eszébe jut bevetni az edényeknél. Ez azonban rendkívül veszélyes dolog, a hipó maradványai a tányéron, poháron még rákkeltőek is lehetnek.
Lefolyótisztító és sósav
És máris a vécében vagyunk. A dugulás elég idegesítő tud lenni, nem csoda, hogy az emberek többsége mindenfélével nekiesik. Háztartási sósavhoz azonban nem ajánlott nyúlni, sem vízkőoldóhoz ilyen esetben. Az erre való lefolyótisztítók ugyanis lúgos kémhatásúak, az előbbiek pedig savasok. Az alapszabály pedig ez: lúgost savassal nem keverünk. Még egymás után se használjuk! A vécében különösen veszélyes ez a kombó, hiszen kicsi a tér, hamar elfogy a levegő. Általában savasak a vécétisztítók, vízkőoldók, lúgosak pedig a lefolyótisztítók, fehérítők és fertőtlenítőszerek.
És még nincs vége a kockázatos variánsoknak. A fenti okok miatt ne keverd ezeket se:
- többféle lefolyótisztító egymással (robbanást okozhat)
- szódabikarbóna és ecet (robbanásveszélyes)
- fehérítő és ecet (klórgázt alkot, légzési problémákat okozhat)
- fehérítő és ablaktisztítószer (ammóniát tartalmaz, ami fehérítővel klórgázt képez)
- fehérítő és alkohol (irritáló, mérgező kábítószert eredményez)
– Alapszabály: mindezek az anyagok külön-külön igen hatásosak lehetnek, de együtt használva egyáltalán nem lesznek kétszer olyan hatékonyak. Legfeljebb a károkozásban – mondja Luczek Lívia, a ReNEW Technologies Hungary fejlesztő kémikusa. – Minden tisztítószer csomagolásán láthatjuk is a tiltást, vagyis ezeket legfeljebb vízzel szabad keverni, ha hígítanunk szükséges. Ha savas és lúgos pH-jú dolgok találkoznak, általában elég reaktívak, felfröcsögnek, könnyen okoznak égési, marási sérülést. Csábító a gondolat, hogy egyszerre szedjük le a foltokat és a vízkövet, de inkább ne kísérletezzünk. Hallok olyat, hogy valaki azért kombinálja a különféle szereket, mert egyiknek a hatékonyságát kedveli, a másiknak az illatát. Na, az ilyen abszurdumoktól én csak fogom a fejem…
Ma már lehet kapni újrahasznosított alapanyagokból készülő tisztítószereket is, amik nemcsak veszélytelenek ilyen szempontból, de a környezetet is kímélik. Lívia is dolgozik ilyen fejlesztésen: – Arra törekszünk, hogy csak természetes, biológiailag lebomló hozzávalókat használjunk, hogy később se halmozódjanak fel toxikus vegyületek, és az adott anyag újból és újból felhasználható legyen. Ezek kíméletesebbek, és az egészségre sem ártalmasak, hiszen nincsenek bennük káros kemikáliák. Ettől még a szennyeződésekkel szemben hatásosak, hiszen olyan régi, bevált hozzávalókat tartalmaznak, amiket még nagyszüleink használnak, például ecetsavat, citromsavat. Ezek akár még jobban is teljesítenek, mint a szintetikus szerek.
Kárelhárítás
Ha mégis megtörtént a baj, a bő vizes öblítés a kulcs. Akár a bőrünkre került az anyag, akár a szemünkbe, folyó víz alá kell tartani tíz percen át. Ha nagyobb mennyiségű gázt lélegeztünk be, akkor is orvoshoz kell menni, ha nincs látványos tünetünk.
24 órában hívható az Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata: 06-80-20-11-99 (ingyenes zöld szám).