A ketogén diéta sok mindenre jó, de fogyókúrázni nem érdemes vele

A világon egyre elterjedtebb a ketogén diéta, lassan Dunát lehet rekeszteni a ketogén étrendbe illeszthető ételek receptjeivel. A legtöbb étkeztető cég kiszolgálja valamilyen formában a „rendszert”, mindeközben az ismerőseim közül is egyre többen mesélik lelkendezve, hogy de jó, pont ketózisban vannak. De vajon tényleg van okuk örülni?

Táplálkozástudományi szakember segítségét kértem, hogy körüljárjuk, van-e értelme ketogén étrenddel fogyókúrázni, vagy ez is csak az önjelölt guruk agyszüleménye? A válasz (mint ahogy általában a tudomány válaszaival ez lenni szokott), egyáltalán nem fekete vagy fehér, de nem baj, mert a végére megértjük, hogy miről van szó.

A ketogén diéta lényege az, hogy a szervezet szénhidrát helyett csaknem teljes egészében zsírokból nyeri ki az élethez szükséges energiát. Aki ezt az étrendet választja, azt reméli, hogy a diétája a ketózis által újra programozza az anyagcserét, ami zsírégető üzemmódba vált, magyarul: lefogy. Elég nagy előnye, hogy belefér a lacipecsenye, a töltött káposzta meg a kolbász, hátránya viszont, hogy a foszlós fehér kenyér meg a palacsinta nem – éhezni viszont így sem kell, vagyis dehogynem, csak másképp.

Normális körülmények között a szervezet elsődleges energiaforrása a cukor, azon belül is a glükóz, vagyis a szőlőcukor – kezdi a magyarázatot Papp Andrea táplálkozástudományi szakember, a Napi Táptudás blog alapítója. Ha viszont éhezünk, leesik a vércukorszint, a máj zsírból kezd el ketonsavakat gyártani. Ezeket a ketonsavakat az agy is fel tudja használni, ha nincs más választása, vagyis nem jut szénhidrátból energiához.

A ketonsavaknak három fajtája van, az egyik az aceto-acetát, a másik a béta-hidroxibutirát, a harmadik pedig az aceton. Igen, jól olvasod, az az aceton, ami a lakklemosóban meg a hígítóban is van, és a cukorbetegek lehelete is azért lehet acetonszagú, mert a szervezetük nem jut elég cukorhoz, vagyis technikailag éhezik, ezért ketonsavak keletkeznek.

A ketózis alapból tehát a szervezet éhezésre adott reakciója.

Ebből a szempontból a cukorbetegség tehát egy éhezésszerű választ vált ki, hiszen az 1. típusú diabétesznél hiányzik a szervezetből az inzulin, ami ahhoz szükséges, hogy a sejtek fel tudják venni a cukrot. A 2. típusú diabétesznél pedig termelődik ugyan inzulin, de az inzulindependens sejtek nem érzékelik azt, a végeredmény pedig ugyanaz: nem tudják felvenni a cukrot.

A ketogén diétánál pedig szintén nem jutnak a sejtek cukorhoz, mivel alig viszik be a szervezetbe.

Eredetileg gyógyító diéta volt

Habár előszeretettel alkalmazzák és hirdetik, a ketogén diétát nem a 21. század önjelölt gurui találták ki. Már a múlt évszázad húszas-harmincas éveiben megfigyelték, hogy a szénhidrátszegény és zsírokban gazdag étrend különösen jó hatással van a gyerekkori epilepsziára, például annál a típusnál, amikor a vér-agy gátnál a glükóz továbbító csatornákkal van a probléma és ezért nem jut az agy elég táplálékhoz. A ketontestek viszont átjutnak ezen a vér-agy gáton, úgyhogy meg is oldódott a probléma, az agy kap táplálékot, így gyakorlatilag tünetmentessé tudták tenni az ezzel a betegséggel küzdő gyerekeket.

Alapvetően tehát a ketogén diéta egy klinikai terápiás étrend, vagyis betegségek kezelésére használják, és a hasznossága miatt tovább vizsgálták. Megfigyelték például azt is, hogy a 2. típusú cukorbetegségnél gyógyszer nélkül is jelentős javulás érhető el rövid távon a ketogén étrenddel, sőt, kutatásokban bizonyos típusú daganatos betegségek is jól reagáltak a szélsőségesen szénhidrátszegény étrendre. A követendő diétát azonban ilyenkor mindig orvos és dietetikus szakember állítja össze és felügyeli.

Ma pedig ott tartunk, hogy ezt az egykor gondosan felügyelt terápiás módszert otthon, DIY módszerekkel, fogyás céljára használják, holott vannak a módszernek bőven hátulütői és buktatói is. Az egyik, hogy ha valami, a ketogén diéta aztán tényleg alkalmas arra, hogy „savasítsa a szervezetet”, vagyis a vér pH értékét enyhén savas irányba tolja akkor, ha a ketontestek túltermelődnek és a felesleg nem tud elég gyorsan kiürülni. Ez az úgynevezett ketoacidózis állapot, ám ez nagyon ritka mellékhatás. Ezektől szájon át és a vizelettel próbál megszabadulni a szervezet, a jellegzetes acetonos szag kíséretében, ami nem túl kellemes, akármerre is távozzon.

Klinikai vizsgálatok során az alábbi mellékhatásokat figyelték meg a ketogén étrendnél: fáradtság, ködös agy, fejfájás és keto-acidózis. Tovább is van: székrekedés, vesekő, alacsony kalciumszint és persze epeproblémák is előjöttek. Utóbbi senkit sem lepett meg: nyilván, ha hirtelen megnövekszik a zsírbevitel, az azt lebontó epét termelő epehólyagot extrém munkára fogja a szervezet, ami nem mindig sikerül zökkenőmentesen.

„Valójában sokan érezhetik kicsit furcsán magukat a ketózis állapotában a ketonsavak szintjétől függően, ezért elég nehéz észrevenni, hogy mikor van tényleg baj, nem csak mondjuk a szokásos migrén. Mindenképpen egy rizikós étrendről van szó, a ketózis tartósan amúgy sem egy élettanilag optimális dolog” – figyelmeztet Pap Andrea.

Átmeneti előnyök

Ugyanakkor vannak előnyei is a ketogén étrendnek. Mondjuk, rögtön itt van a fogyás, de ezen túl is sokan arról számolnak be, hogy tele vannak energiával, úgy érzik magukat, mintha általános megújulás történt volna a testükben.

Ez sem csoda: a ketonsavak jeltovábbító molekulák is egyben, így pozitív hatást gyakorolnak például az idegrendszerre, segítik a regenerálódást és csökkentik a gyulladásos folyamatokat.

Az a magyarázat sem kizárt, hogy amikor a szervezet szélsőségesen éhezik, automatikusan mozgósítja az összes maradék energiáját, hogy minél hamarabb élelemhez juthasson, mivel fáradtan nem lehet becserkészni és lefutni egy gazellát. Ezért is érezhetik magukat olyan fittnek a ketogén diétát folytatók, legalábbis eleinte. Azt is megfigyelték már, hogy az időszakos böjtölés is rendelkezhet egy úgymond általános regeneráló hatással, de ez alatt nem kell mágikus csodahatásra gondolni.

Alapvetően azonban nem a ketózisra, hanem a szénhidrátra alapozott energiaellátásra rendezkedett be a szervezetünk, de főképp az agyunk, ezért hosszú távon semmiképp sem érdemes így élni. Rövid távon meg azért nem érdemes, mert a ketogén étrenddel leadott kilók azonnal visszaszivárognak, amint visszaáll a régi táplálkozás. Ha fogyni szeretnénk, sokkal jobb, ha egy kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást folytatunk, csak visszafogottabb formában, vagyis keveset, de változatosan eszünk.

„Sajnos azonban nagyon nehéz hiteles forrásból valóban jó és használható tanácsokhoz jutni a ketogén diétával kapcsolatban, a szakma itthon sajnos nem veszi elég komolyan a terápiás alkalmazásait mondjuk a 2-es típusú cukorbegetsgég esetén. Pedig, ha figyelmet fordítanának rá, ha másért nem, hát azért, mert egyre többen csinálják, akkor nem kóklerektől kellene információhoz jutniuk a fogyás érdekében minden szalmaszálba belekapaszkodóknak” – vélekedik Pap Andrea.

Szerencsére azonban viszonylag kevesen bírják igazán hosszú ideig a ketogén diétát, ami átlagosan napi maximum 50 gramm szénhidrátot enged meg, a legtöbben pedig már a 160 grammos diétától is sírva fakadnak a nap végére.

Egyél inkább változatosan, egészséges ételeket!

• Fűszeres csirkemell puliszkával és kelbimbóval
• Buddha-tál sok zöldséggel és illatos fűszerekkel
• Zelleres gombaleves és nyúlcombok bacon-ös sült zöldségekkel