A Keio Orvostudományi Díjat az mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez vezető specifikus RNS-módosítás felfedezéséért ítélték oda a magyar tudósnak az egyetem szeptember 15-i bejelentése szerint.
Karikó Katalin 1989-ben Amerikában kezdett dolgozni az mRNS-sel, mert meggyőződése volt, hogy az mRNS-t fel lehet használni arra, hogy a sejteket saját gyógyszereik előállítására utasítsa – írta indoklásában az egyetem.
Kiderült azonban, hogy a szintetizált mRNS gyulladással kísért erős immunválaszt váltott ki. Sok évi próbálkozás után a tudós felfedezte, hogy ha egy módosított nukleozidot – a pszeudoridint – beépíti az mRNS-be, azzal elkerülhető a gyulladás, valamint a módosítás nyomán sokkal nagyobb mennyiségű fehérje képződik az mRNS-ről, mint a korábbi, nem módosított változat esetében.
Karikó Katalin arcképe egy budai ház oldalán (Fotó: AFP)
Ez a felfedezés nyitott utat az új típusú koronavírus elleni rendkívül hatékony, innovatív vakcinák kifejlesztéséhez, az eredmény nemcsak a fertőző betegségek elleni harcban, hanem a rák és a szívbetegségek leküzdésében is reményt jelent.
A díjjal Nureki Oszamut, a Tokiói Egyetem professzorát is kitüntették az élet kulcsfontosságú molekuláinak strukturális biológiájának terén elért eredményeiért.
Kilencven japán tudós dönt arról, hogy kinek ítélik oda a Keio Orvostudományos Díjat, miután a világ minden tájáról begyűjtötték a javaslatokat. A kitüntetettek érmet és 10 millió jent (27 millió forint) is kapnak.
Karikó Katalint a múlt héten a Szilícium-völgy Oscarjának is nevezett Breakthrough-díjjal is kitüntették.
További friss híreink:
- Óraátállítás: a csehek nem várnak tovább az EU-ra
- 30 fok feletti hőmérséklettel ér véget a szeptemberi nyár
- Megvakult az iskolai bántalmazás miatt, havi nyolcezer forintos rokkantnyugdíjat kap Gergő
