Világszinten rohamosan nő a perifériás érbetegségben, vagyis érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek aránya. Hazánkban sajnos a középkorúak egy százalékát érinti a végtagamputációk hátterében leggyakrabban álló kórkép, a 65 év felettiek körében ráadásul már minden ötödik embernél előfordulhat. Jó hír ugyanakkor, hogy a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján immáron rendelkezésre áll – az országban egyedülálló módon – egy új diagnosztikai módszer az alsó végtagi artériák feltérképezésére.
Fotó: Semmelweis Egyetem
Az új típusú, MR-rel végzett, kontrasztanyag nélküli mágneses rezonanciás angiográfiai vizsgálat (MRA) minimális megterhelést jelent a betegek számára és azoknál is el tudják végezni, akiknél más fennálló betegség miatt ellenjavallt például a jódos kontrasztanyaggal történő érfestés – számolt be cikkében a Semmelweis Egyetem.
Dr. Suhai Ferenc szakorvos a cikkben hangsúlyozta,
Az utóbbi évtizedekben a perifériás verőérbetegségben szenvedők száma és a halálozási arány is folyamatosan növekvő tendenciát mutat, pedig ha idejében felismerik a betegséget, sokszor megelőzhetőek a komolyabb szív-érrendszeri szövődmények.
Mint rámutatott, hazánkban évente több mint négyezer végtag-amputációt végeznek. Lakosságszámra vonatkoztatva ez Európában a legmagasabb érték, nálunk közel kétszer annyi amputáció történik, mint egyes nyugat-európai országokban. A betegség hátterében a genetikai tényezők mellett a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség áll leggyakrabban, valamint az életkor előrehaladtával is nő a kórkép előfordulása, a nyugdíjas korosztály ötödét érinti.
A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika MR laborvezetője arra figyelmeztet, hogy az először jelentkező tünetek közé tartozik, ha
- csökken a járástávolság, nagyobb megterheléskor, hosszabb séta során meg kell állni, és izomlázszerű fájdalom jelentkezik a lábban,
- illetve, ha a sebek nehezebben, esetleg egyáltalán nem gyógyulnak az alsó végtagon.
Ezekkel a panaszokkal érdemes háziorvoshoz fordulni, aki angiológushoz vagy érsebészhez irányítja a pácienst.
Dr. Csőre Judit, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Képalkotó Diagnosztikai Részleg radiológus szakorvosjelöltje házzátette: az érgyógyász fizikális vizsgálattal megállapítja, hogy van-e súlyos fokú érszűkület, illetve hogy az nagyságrendileg hol alakult ki, valamint ultrahanggal is ellenőrizhető, hogy átjárhatóak-e az erek. Mint elmondta, az új MRA módszer előnye, hogy itt sem kontrasztanyag adására, sem szúrásra nincs szűkség ahhoz, hogy átfogó képet kapjanak a teljes alsó végtagi verőérrendszerről. Mint fogalmazott,
Húsz évvel ezelőtt általános volt, hogy egy éjszakára be kellett feküdni a kórházba egy alsó végtagi érfestés miatt. A technikai fejlődésnek köszönhetően ehhez képest ma már gyakorlatilag arra sincs szükség, hogy a beteg levegye a ruháját. Az új típusú MRA módszerrel a teljes alsó végtagi érrendszert három dimenzióban le tudjuk képezni a rekeszizomtól a lábujjak végéig, amihez csak egy félórás fekvésre van szükség.
