MR- és CT-vizsgálatok államosítása: egy beteg sem gyógyul meg ettől, de hosszabbak lesznek a várólisták

Bánosi Eszter | 2023. Július 06.
Utánajártunk, milyen következménye lehet a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások államosításának.

Mint arról a Népszava cikke nyomán tegnap mi is beszámoltunk, a nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatások, vagyis az MR- és CT-vizsgálatok államosítását, valamint a kórházi patikák kiszervezését készítette elő a kormányzat – ez derül ki a jövő évi költségvetési törvényhez beadott módosításokból. A törvénymódosítást a 2024-es költségvetésbe ágyazva, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül, a parlamenti vitát megkerülve hozták meg.

Jelenleg a közfinanszírozott vizsgálatok egyharmada történik magánellátónál, amelyek a teljes szolgáltatást vagy pedig kórházakban közreműködőként biztosítják az ellátást. A kórházakkal, illetve szakrendelőkkel kötött szerződéseket az intézményeknek fel kell mondaniuk 2024. november 1-jével, és nem köthetnek újakat. A magáncégek pedig felajánlhatják az államnak megvásárlásra addig használt gépeiket.

Szétvernek egy jól működő rendszert? 

A lapunk által megkérdezett egészségügyi közgazdász szerint semmi értelme az intézkedésnek, pótcselekvésről lehet szó, valaki tovább akarja koncentrálni az ellátást, esetleg nem nézi jól szemmel, hogy néhány magáncég is normálisan tud működni az egészségbiztosítás keretében.Az állam mindent centralizálni akar, mert azt hiszi, jobban tudja csinálni, ami egy teljes tévút – mondja az nlc-nek Dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem docense, egészségügyi közgazdász.

Ha megnézzük a nálunk fejlettebb egészségügyi rendszerekkel működő országokat, azt látjuk, hogy az ellátás teljesen szektorsemlegesen működik, ráadásul még a kórházakat is átalakítják vállalati, társasági formába, hogy minél rugalmasabb, minél jobb színvonalú szolgáltatásokat tudjanak nyújtani, és nem lemerevítik és lebutítják őket a működésben, mint itthon.

Tíz évig OEP-es voltam (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a NEAK elődje), és pont a 90-es években vált lehetővé, hogy szektorsemlegesen, nemcsak állami, hanem önkormányzati szolgáltatók, nonprofit vagy forprofit, magánszövetkezeti, egyházi vagy civil szervezetek is bekapcsolódhattak a társadalombiztosításba. Akkor elég széles körben kötött szerződést az akkori OEP nagyon sokféle szolgáltatóval, betegszállítóval, otthoni ellátással, labordiagnosztikával, a háziorvosok, fogorvosok nagy részével, vagyis gyakorlatilag több ezer magánszolgáltatóval van szerződése az OEP-nek, a mostani NEAK-nak. Ezzel semmi probléma nincsen, ezért semmilyen szakmai indokot nem látok az intézkedés mögött.”

A szakértő hozzáteszi, gyakorlatilag ugyanaz a szakembergárda dolgozik mindenhol, vagyis orvosszakmailag, radiológia-szakmailag ugyanazt tudja mind a két szektor, mindegy, hogy a Semmelweis Egyetemre megy-e a beteg vagy magánegészségügyi szolgáltatóhoz. „Az adott orvosnak a leleletezési tapasztalata az, ami igazán meghatározza, hogy jó kezekben van-e a vizsgálat vagy a leletezés, és ennek egyáltalán nincs köze ahhoz, hogy ki a tulajdonos, milyen formában működik az adott ellátás. 

Van tehát egy szektorsemleges rendszer, most ebbe a kialakult rendszerbe dobják bele a kalapácsot.

A Váci Greens Egészségközpont átadásán, 2017-ben (Fotó: MTI / Máthé Zoltán)

A szakember szerint financiális oka sem lehet az átalakításnak. „Olcsóban sem lehet kijönni. A Szent Imre Kórház vagy az Uzsoki saját maga által végzett vizsgálatának a költsége semmivel nem olcsóbb, mint például az Affideában, amely elég jelentős kapacitásokkal dolgozik be az Onkológiai Intézetnek, a Péterfy Sándor Utcai Kórháznak. Nincs nagy különbség tehát abban, hogy egy beteg egy kórház saját CT-jébe, vagy egy alvállalkozó magáncégének a CT-részlegébe megy-e be, utóbbiban talán egy picit jobb minőségű a gép, de igazából ennek nincs jelentősége. Az orvosok bérét ki kellett egyenlíteni, az asszisztensek például ugyanannyit keresnek az államiban, mint a magánban, különben bárki otthagyhatná még a legjobban menő Uzsoki Kórházat is, hogyha azt látja, hogy a másik helyen 20 fillérrel többet kapna, vagy jobban értékelnék a munkáját. Tehát spórolni nem lehet ezzel, ezért azt kell mondanom, az intézkedés csak zavart okoz, hiszen egy kialakult, bejáratott rendről, 20 éves szerződésekről van szó. Az sem lehet jogos vád, hogy a magáncég esetleg nem vállal ügyeletet, mert ez csak szerződés-megállapodás kérdése. Például a Péterfynél a magáncég, az alvállalkozó ugyanúgy 24 órában rendelkezésre áll, mint az állami kórházak saját CT-szolgáltatói.”

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy nem a korszerűbb gépek miatt szorgalmazta-e az állam a törvénymódosítást, de a lapunk által megkérdezett egészségügyi közgazdász ezt a feltételezés cáfolja. „Nézzük csak meg a Semmelweis Egyetem vagy akár a kaposvári kórház gépeit. Ezeknél a gépeknél három-négyévente van egy generációváltás. Egy ilyen gép kiöregedése nyolc-tíz év, de ha valaki élvonalban akar maradni, és részt akar venni nemzetközi programokban, kutatásokban, akkor három-négy évente új gépet kell telepítenie úgy, hogy még a régi nem avult el. Ez úgymond egy nemes küzdelem ebből a szempontból, de az igazság az, hogy a vizsgálatok körülbelül 70-80 százalékához, a rutinvizsgálatokhoz nem kellenek ilyen high-tech készülékek. Ez a verseny ahhoz hasonlít, amikor az ötödik légzsákot beteszik, és már 400 lóerős a Mercedes, de igazából 200 lóerővel is bőven eljutunk Debrecenig. Csak nagyon speciális betegségek esetén van ennek jelentősége, de gyakorlatilag fej-fej mellett halad a fejlődésben az összes szolgáltató, és magának az államnak EU-s pénzből egy pár évvel ezelőtt volt egy nagyon nagy CT-MR-gép beszerzése, amikor sok vidéki és megyei kórház is elég korszerű gépeket kapott” – magyarázza.  

A kamara szerint veszélyben a betegek

A Magyar Orvosi Kamara vezetése veszélyesnek tartja, hogy szakmai egyeztetés nélkül az egészségügy működését, a betegek ellátását jelentősen érintő módosításokat fogadott el az Országgyűlés. A MOK országos elnöksége közleményében azt írja, a hatástanulmányokkal megalapozott, szakmai konszenzusos döntéshozatalt megkerülő államosítás tovább ronthatja a diagnosztikában és a járóbeteg-szakellátásban már jelenleg is kritikus mértékű szakemberhiányt, mindez növelheti a várólistákat, rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit, és még több beteget kényszerít a magánellátásba.

A MOK aggályaival Dózsa Csaba is egyetért. A területen 25 éve dolgozó egészségügyi közgazdászként mindig azt nézem, milyen intézkedéseknek milyen a költséghatékonyságuk. Fölteszem a kérdést, aki ezt a törvénymódosítást beterjesztette a parlament elé, vajon elgondolkodott-e azon, 

hány beteggel több fog meggyógyulni ettől az intézkedéstől?

„Minden ilyen átalakításnak van egy tranzakciós költsége, ráadásul eközben sem a betegellátással, annak szervezésével foglalkozunk, hanem azzal, mi kinek a tulajdona, hogy fogják felbontani a 20 éves szerződést, mi lesz azokkal a gépekkel, melyek átvétele és leszerelése pár hónapra ellátási hiányt is okozhat – folytatja. – Hogy konkrét példával is éljek: ha egy kórházban is működik egy magáncég, amelynek a készülékeit otthagyják, amiket vagy megvesz az állam, vagy leszereli, és eladják például Romániába vagy Ukrajnába, és akkor pár hónapra nincs készülék. A sürgősségi trauma és egyéb ellátásban majd az átalakítással foglalkozik a menedzsment ahelyett, hogy minőségi paramétereket venne figyelembe, azt nézné meg, hogy mennyi a várakozási idő, milyen pontosak a leletek, hányszor kell valakit újravizsgálni. 

Ez az intézkedés elvonja a figyelmet a gyógyítástól, a minőségi betegellátástól, amire pedig nagyon nagy szükség van.

MRI-készülék a Váci Greens Egészségközpontban (Fotó: MTI / Máthé Zoltán)

Egy sarki étteremben is jobb a helyzet

Lapunknak egy gyakorló orvos is kifejtette véleményét név nélkül. Szerinte nagyon ambivalens a törvénymódosítás „Elképesztő, hogy például  az agyoncentralizált onkológiai ellátás csúcsintézményében nem lehet az alapvetőnek számító PET-CT vizsgálatokat igénybe venni helyben, hanem azt egy évtizede ki kell szervezni egy magáncéghez, ami több kilométer távolságban van a kórháztól, és a betegeknek kell oda vándorolni, miközben több tízmilliárdos fejlesztések valósulnak meg.

Ennek biztos, hogy se gazdasági, se szervezeti, se szakmai racionalitása nincs.

 

Ebben a kontextusban például abszolút logikus lépés ez. Másrészt viszont, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy helyes-e, hogy egy újabb területen szűnik meg a szektorsemleges finanszírozás, akkor abszolút nem a válasz. A területnél maradva nyugodtan lehetnének onkológiai magánellátók tb-szerződéssel, a betegek számára ingyenesen elérhető módon, a lakhelyükhöz közelebb, megfelelő hierarchikus szervezettségben. Pedig a magyar onkológiai ellátásnak a finanszírozási színvonala világszínvonalú, az ellátás szervezettsége nem megfelelő: túl van centralizálva, túlzsúfoltság van, és a beteg-megelégedettség minőségi kritériumai sehol nem érvényesülnek. Ebből a perspektívából a legkisebb probléma volt a rendszerben, hogy az adott képalkotó vagy laboratóriumi rendszert állami vagy magáncég üzemelteti, sőt igazából nyilvánvaló, hogy a magáncégek szervezettsége jobb (volt). A szektorsemleges finanszírozás fokozná a versenyt, és az államnak csak fogyasztóvédelmi szerepben kellene az elköltött forintok útját követnie” – mondja.

Az államosítás következményeiről szólva az orvos azt mondja, rossz belegondolni abba, hogy a napi klinikai gyakorlatban ez mit fog eredményezni most. Számos olyan szolgáltató kiszorul, ahol egyébként most még  szervezetten zajlottak a dolgok. Az államosítás nyomán, ha ezek csődbe mennek, vagy kivonulnak az országból – mert nyilván lesz olyan szolgáltató, ahol ez felmerülhet – onnan el fognak áramlani a szakemberek, és a ma egyébként államnak szolgáltató cégek valószínűleg meg fognak jelenni a magánpiacon többletkapacitással. 

Fokozódó káosz lesz, de az én személyes percepcióm az, hogy már most is teljes a káosz. Ezek nem azok az elvek, amiket tanultunk az egyetemen, itt már nem a betegbiztonságról, átgondoltságról, szervezettségről szólnak a dolgok. Most olyan a helyzet az egészségügyben, ami már a sarki gyorsétteremben vagy egy minőségi élelmiszermultinál is elképzelhetetlen. Pedig ott nem emberéletekről van szó.

 

113 százalékon állnak a képalkotó vizsgálatok

Az orvos hangsúlyozza, azt a diagnosztikus betegforgalmat, amit ma az Országos Onkológiai Intézet, a Dél-Pesti Centrumkórház vagy az Uzsoki Kórház bonyolít, nem egy, hanem legalább három PET-CT tudná csak ellátni. Hozzáteszi, legyünk optimisták: a változás hátha lehetővé teszi, hogy ez az áldatlan helyzet végre megváltozik, és ezek a vizsgálatok elérhetővé válnak a betegek számára a helyi onkológiai központban.

Az Eurostat 2020-as adatai szerint az EU tagállamai közül Magyarországon használták a legintenzívebben a CT- és MRI-szkennereket, átlagosan 18 200 és 9100 vizsgálatot végeztek el egységenként. Eközben kétségbeejtő adat, hogy Magyarországon volt a legalacsonyabb a CT-készülékek száma a lakossághoz viszonyítva (1 berendezés/100 ezer lakos), MRI-készülékből pedig Magyarországon 0,5 jutott 100 ezer lakosra. Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója már egy júniusi egészségügyi konferencián is azt mondta a Napi.hu tudósítása szerint: a CT- és az MR-vizsgálatok 113 százalékon állnak.

A kevesebb várakozás ára

Utánajártunk, jelenleg mennyibe kerül Budapesten, ha magánellátásban szeretnénk elvégeztetni a szóban forgó képalkotó vizsgálatokat, mert nem akarunk várni egy fontos diagnózis felállítására.

A nyilvános árlista szerint a Medicovernél a legdrágább MR-vizsgálat a kontrasztos szív MR, amely 170 ezer forint, de egy has és kismedence kontrasztos MR-ért 109 ezer forintot kérnek el. 42 ezer forintba kerülnek a legolcsóbb MR-vizsgálatok különféle végtagok panaszai esetén.

A CT-vizsgálatok olcsóbb árfekvésűek, 85 és 24 ezer forint között mozognak. A Smart Diagnosztikai 11. kerületi, Szent Kristóf Szakrendelőben lévő központjának legdrágább tétele a teljes gerinc (nyaki, háti és ágyéki szakaszok) natív és kontrasztanyagos MR-vizsgálata, amely 130 ezer forintba kerül; ugyanazért a kontrasztanyagos szív MR-ért 100 ezer forintot kérnek el. Egy harmadik szolgáltatónál, a magánellátásban, de kórházakban is működő Affideánál 159 ezer forintba került a teljes test MR-vizsgálata magánellátásban, a legdrágább CT-vizsgálat pedig a CT aorta angiográfia teljes hossz-mellkas-has-kismedencei vizsgálattal, amelyért 119 ezer forintot kérnek el.

Exit mobile version