Korábban a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára járt. Emellett maximum a keresőképtelenség első napját megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a törvényben meghatározott biztosításban eltöltött napoknak megfelelő időtartamra adták.
A táppénz-jogosultság időtartama azonban most módosult
– írja a 24.hu az RSM Blog nyomán.
Július elsejétől így már nem a keresőképtelenség első napját, hanem a táppénz-jogosultság első napját kell figyelembe venni a táppénz időtartamának megállapításánál. Pentz Edina bérszámfejtő szerint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) módosítása értelmében
a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat
egymástól. Ennek oka, hogy az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri. Így táppénz esetén előállhat olyan helyzet, hogy az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére. Ezen kettősség jogalkalmazási problémákat okoz, ezért a „keresőképtelenség első napját” a „táppénzre való jogosultság első napját” fordulatra módosul.”
Ezután nem mindig jár táppénz
· Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontjában „nem jár szabályok” kitételt hatályon kívül helyezték, mert a munkavégzési kötelezettség hiánya, illetve a biztosítás szünetelése esetén maga a táppénzre való jogosultság hiányzik.
· A keresőtevékenység folytatása ugyanakkor folyósítási korlátként értelmezendő, ha a biztosított a napi munkavégzése során betegszik meg vagy szenved balesetet, vagyis ugyanazon napon belül a biztosított keresőtevékenységet is végez, illetve keresőképtelennek is minősül. Ezt a helyzetet kezeli az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pontjának módosított rendelkezése.
Nem jár táppénz mostantól:
· a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,
· a táppénz jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott. Az Ebtv. vhr. 31. § (8) bekezdésének módosítása azt is rendezi, hogy ezt a töredéknapot egy későbbi ellátás iránti kérelem elbírálása során osztószámként figyelembe venni nem lehet (tehát a rész-táppénzes nap 1 egész táppénzes napnak fog minősülni).
Módosulnak a passzív jogon járó baleseti táppénz folyósításának szabályai is
A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.
A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése (azaz a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik) alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.
Megszólalt magánéletéről a Házasság első látásra Petije: „Harciaskodik, de szerintem ez a belső szorongásából fakad”
8 kertben nevelhető növény, ami a vázában is jól mutat
Tilos vasárnap füvet nyírni ezeken a településeken
Csillagjegyek, akik nem nagyon szeretnek dolgozni
Csillagjegyek, akik oda szúrnak, ahol a legjobban fáj
Ki nem állhatják a poloskák ezt az illóolajat
Csak most derült ki: Gesztesi Károly és utolsó párja, Mattesz Csilla külföldön akartak új életet kezdeni
