A hétvégén felújítást végeztünk a társasházban, ahol élek, és az a terv, hogy a régi ajtókat is lecsiszoljuk, átfestjük. Amikor nekiálltam az egyik ajtószárny renoválásának, egy ponton bevillant, mi van ha annyira régi a festék rajta, hogy az ólmot tartalmaz? Egyből eldobtam minden szerszámot és rohantam kideríteni, mikori lehet a festés az ajtón.
Illusztráció: Getty Images
Megnyugtattak, hogy szerencsére a festék, amit épp “lerobbantani” készülök, már ólommentes, de ha megengedsz egy tanácsot, légy okosabb nálam, és mielőtt nekiugrasz egy hasonló munkának, járj utána, vajon mikori lehet a festés?
Amennyiben 1978 előtti, akkor nagy valószínűséggel ólomtartalmú lehet, ugyanis abban az évben tiltották be az ilyen festékek használatát.
Ha nincs biztos válaszod arra, hogy tartalmazhat-e ólmot, nem mindegy, hogy milyen módszerrel távolítod el a régi festéket, mielőtt felkened az újat.
Sajnos minden ólomvegyület mérgező, akár gáz, akár por, akár oldat formájában jut be a szervezetbe.
Fontos, hogy viselj védőszemüveget, profi pormaszkot (ne házilag varrott textilmaszkot) és vastag gumikesztyűt, hosszú ujjú és szárú ruházatot, mosható cipőt. Amennyiben a beltérben szeretnél felújítani, leszedni ólomtartalmú festéket, mindenképp kérd szakértő segítségét, vagy tanácsát, ugyanis egy lakásfelújítás is okozhat ólommérgezést, és jóval körültekintőbbnek kell lenned, mintha egy új festéket próbálnál leszedni a bútoraidról.
Végezz ólomtesztet!
Ha régi lakásban, házban élsz, érdemes körbejárnod, hogy vajon tartalmazhat-e ólmot. Léteznek speciális ólomfesték-vizsgálatok, amelyekből megtudhatod, van-e ólom az otthonodban. Az ellenőrzés megmondja, hogy otthonodnak minden festett szerkezeti része (ajtók, falak, ablakok stb.) mennyire ólomtartalmú.
Az 1978 előtt épült lakásokban valószínűleg van némi ólomalapú festék. Amikor pedig a festék hámlik és megrepedezik, ólomfestékforgács és -por keletkezik belőle. Bármely ólomalapú festékkel borított felület, ahol a festék dörzsölés vagy súrlódás következtében kophat, és ilyenkor ólompor keletkezik, beleértve az ablakokat, ajtókat, padlót, tornácot, lépcsőket és szekrényeket.
Épp ezért a hámló vagy lepergő ólomalapú festék van a házában, akkor azt lehetőleg szakemberekkel távolíttassuk el, ugyanis a gyakori felújítási tevékenységek (mint például a csiszolás, ablakcsere, festékégetés) során veszélyes ólompor keletkezhet.
A gyermekek és a várandós nők még nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ezért ők végképp maradjanak távol a felújítás alatt álló lakásoktól, és ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek a régi festéket bolygatják, és ne is ők takarítsák el a festékmaradványokat.
Mik tartalmazhatnak ólmot?
- Régi, ólomtartalmú olajfestékkel lefestett felületek
Ezeket lehetőleg ne súroljuk vagy kapargassuk, és a festék eltávolításához ne használjunk hőlégfúvót. A legjobb, ha tapétával, falburkoló lemezekkel vagy különleges szigetelőanyagokkal vonjuk be az ólomtartalmú felületeket.
- Kerámiaedények:
Némelyik kerámiaedény ólomtartalmú mázzal lehet bevonva, ezért ne tároljunk bennük gyümölcslevet, ecetet vagy savas ételeket. A gyerekek és a terhes nők pedig kerüljék az ólomkristály pohárakat.
Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt állítja, hogy a 10 μg/dl-es vagy efölötti ólomszintre már érdemes felfigyelni; azonban az ólom jelenléte már ennél kisebb mennyiségben is ártalmas, nincs ismert határ, ami alatt biztonságosnak mondható. A hatóságok, mint az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia csak 10 μg/dl fölött beszél ténylegesen ólommérgezésről.
Hogyan kezelik az ólommérgezést?
A kezelés első lépése az ólom forrásának felkutatása, eltávolítása, vagy elzárása. Az ólom eltávolításával kapcsolatos információkért hívd fel a helyi egészségügyi hivatalt, ők segítséget tudnak nyújtani az ólomnak való kitettség valószínűségének csökkentésében is.
Súlyosabb esetekben a kelátterápia néven ismert eljárást alkalmaznak az orvosok. Ez a kezelés megköti a szervezetében felhalmozódott ólmot, ami ezután a vizelettel ürül ki, de sajnos még kezeléssel is nehéz lehet visszafordítani a krónikus expozíció hatásait. A mérsékelt expozíciónak kitett felnőttek általában szövődmények nélkül gyógyulnak. Gyermekeknél a gyógyulás időbe telhet, és még az alacsony ólomkitettség is okozhat maradandó szellemi fogyatékosságot.
Az ólom olyan jól dokumentált káros hatásokat okozhat a gyerekeknél, mint:
- Agy és az idegrendszer károsodása
- Lassú növekedés és fejlődés
- Tanulási és viselkedési problémák
- Hallás- és beszédproblémák
Ez a következőket okozhatják:
- Alacsonyabb IQ
- Figyelemzavar
- Tanulási nehézségek
Milyen tünetei lehetnek az ólommérgezésnek?
Az akut ólommérgezés tipikus neurológiai jelei
- a fájdalom,
- izomgyengeség,
- érzéktelenség,
- hasi fájdalom,
- hányinger, hányás,
- hasmenés, székrekedés,
- ritkán agyvelőgyulladás
- vérszegénység
- Az ólomvegyületek állandó fémes ízt okoznak.
Az ólommérgezés diagnózisának felállítása vér és vizeletvizsgálattal történik. A tünetek nem mindig egyértelműek, nem feltétélen fedezik fel azonnal: van példa arra is, hogy valakit az ólommérgezésre jellemző hasi kólika miatt megoperálnak, mert akut hasi katasztrófának gondolják.
Via:1 , 2
