A papírról való olvasás segíthet a szövegértés javításában

Az, hogy a gyermek- és tinédzserkorban eltöltött túlzott képernyőidő nemcsak egészségügyi problémákat, de fejlődési nehézségeket is okozhat nem újdonság: számos tanulmány bizonyítja. Ahogy azt is, hogy a képernyő  agyra gyakorolt negatív hatása pedig megkérdőjelezhetetlen, hiszen nemcsak a fehérállományt, de a kognitív funkciókért felelős területet is károsítja. Mégis: a digitális eszközök használata nemcsak otthon, de az iskolai környezetben is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az elmúlt évtizedben egyre több okoseszközt vezettek be az oktatási rendszerbe, ám a remélt előnyök mellett jelentkezett pár negatív hatás is, ugyanis a gyerekek tanulmányi eredményei láthatóan romlottak. 

A toll és a papír hatékonyabb a képernyővel szemben?

A koronavírus-járvány minden eddiginél drasztikusabb, és gyorsabb változást hozott a digitalizáció terén: a karantén miatt a gyerekek kénytelenek voltak a számítógépen tanulni, illetve számot adni tudásukról. A jelenléti oktatás visszatérése azonban nem törölte el ezeket a szokásokat. Az okostelefon jelen van az iskolában, a tanórákon, na meg természetesen a gyerekek szobájában is, aminek köszönhetően nem tudnak teljes mértékben a tanulásra koncentrálni. (Nem csoda, hiszen a percenként bejövő értesítések tömkelegében hogyan is lehetne?) Ennek kapcsán kezdték el boncolgatni a kutatók, hogy vajon mi állhat az általános, illetve középiskolások drasztikusan romló szövegértésük, illetve írástudásuk mögött? 

Jelentős különbséget figyeltek meg a nyomtatott papír, illetve a képernyőn keresztüli olvasás esetén (Fotó: Unsplash)

Egészen mostanáig nem nagyon találkozhattunk olyan tanulmánnyal, amely egyértelműen kimondja, hogy a fejlődés szempontjából közel sem mindegy, hogy gyermekünk papíron, vagy a képernyőn olvas el egy szöveget. A Columbia Egyetem hamarosan publikálásra kerülő tanulmánya bebizonyította, miszerint jelentős különbség figyelhető meg ezen a téren – írja a Guardian. 

A Dr. Karen Froud által vezetett csoport – amely többnyire 10 és 12 év közötti gyermekekből állt – alanyait arra kérte, hogy olvassák fel ugyanazt a szöveget a papírról, és a képernyőről is.

És bár a tanulmány még nem került szakértői kiértékelésre, a kutatás során egy teljesen új szóasszociációs módszert használtak. A szövegrészek elolvasása után egy szavas, szemantikai feladat következett, amely fejleszti a gyerekek ítélőképességét. A vizsgálat során kulcsfontosságú volt a résztvevők életkora, mivel a negyedik osztály az, ahol döntő változás következik be ezeknek a készségeknek elsajátításában. A kutató óvatosan tesz javaslatokat az iskolai módszertanra, illetve tantervre vonatkozóan, azonban azt egyértelműen kijelentette:

„Úgy gondoljuk, hogy ezek a tanulmányi eredmények indokolják, hogy hangot adjuk annak felvetésnek, hogy még ne dobjuk ki a nyomtatott könyveket. A feldolgozás mélysége kapcsán ugyanis jelentős javulást észleltünk akkor, amikor a gyerekek a nyomtatott lapról olvastak.”

Froud hozzátette azt is, hogy a hosszan kifejtett és összetettebb szövegek papírról történő olvasása esetében egyértelműen megfigyelhető volt, hogy a gyerekek azon túl, hogy jobban értették a szöveget, mélyebben el is sajátították a benne foglalt információkat. A szakemberek épp ezért azt javasolják, hogy a gyerekek a jövőben is papíralapú eszközökkel tanuljanak olvasni, mert így nem csak a szövegértés, de a gondolkodásmód is fejlődik.