nlc.hu
Egészség
Az orrpiszkálás és az Alzheimer-kór közötti összefüggés

Súlyos betegséggel függhet össze az orrtúrás

A gyakori orrpiszkálás növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát egy kutatás szerint.

Az orrukat gyakran piszkáló embereknél nagyobb lehet az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata – erre a következtetésre jutott egy nemrégiben publikált tanulmány, amely több tucatnyi, neurológia betegségek kialakulásával kapcsolatos vizsgálatot tekintett át.

„Az Alzheimer-kórral jelentkező ideggyulladást részben az okozhatja, hogy vírusos, bakteriális és gombás kórokozók az orron és a szaglórendszeren keresztül jutnak be az agyba” – olvasható a Biomolecules című folyóiratban megjelent tanulmányban, amelyet az ausztráliai Western Sydney Egyetem kutatói állítottak össze. Ez azt jelenti, hogy a krónikus orrpiszkálás – orvosi szakkifejezéssel: rhinotillexománia – olyan kórokozókat juttat az orrüregbe, amelyek gyulladást okoznak az agyban, és ez összefügghet az Alzheimer-kór kialakulásával – írja a New York Post. 

Orrból az agyba

Az Alzheimer-kórban szenvedők agyában számos gyakori kórokozót találtak, például tüdőgyulladást okozó baktériumokat, a herpeszvírust, a koronavírust és a macskákból származó Toxoplasma gondii parazitát. Az ilyen fertőzések tünetmentesen létezhetnek, miközben gyulladást okoznak, és olyan káros fehérjeplakkokat hagyhatnak maguk után, amelyek hozzájárulnak a neurodegeneratív betegségek, köztük az Alzheimer-kór kialakulásához. A szaglórendszer pedig közvetlen anatómiai kapcsolatban áll az aggyal, emiatt a kórokozók könnyedén eljuthatnak az agyba.

Egy vörös hajú fiatal nő az orrát túrja

Nemcsak gusztustalan, hanem betegséget is okozhat a gyakori orrpiszkálás (Fotó: Getty Images)

Bár a tudósok még nem tudják pontosan, hogy mi okozza a memóriazavarral és kognitív leépüléssel járó Alzheimer-kórt, megfigyelték, hogy a betegek agyában felhalmozódik egy tau nevű fehérje, ami a szervezet immunválaszával van összefüggésben. Ha az immunsejteknek túl gyakran kell „akcióba lendülniük”, a kutatók úgy vélik, hogy a szervezetet gyulladások formájában érő megpróbáltatások különböző betegségekhez vezetnek.

Ezzel a mostani publikáció szerzői megerősítették azt az elméletet, amely szerint

az orrban elszaporodó kórokozók a szaglórendszeren keresztül az agyba jutva fertőzések forrásai lehetnek.

Azt ugyanakkor megjegyzik: a hipotézis egyik gyenge pontja, hogy mi volt előbb, a tyúk (az Alzheimer-kór) vagy a tojás (a fertőzés). Vajon a páciensek legyengült immunrendszere miatt alakulnak ki fertőzések, ami aztán ideggyulladáshoz és Alzheimer-kórhoz vezet? Vagy az öregedés és a még tünetmentes Alzheimer-kór miatt fokozódó gyulladások okoznak immunproblémákat, és így könnyebben bejutnak a szaglórendszerbe a kórokozók?

Akármelyik forgatókönyv is a helyes, a szakemberek szerint a notórius orrturkálók egyszerűen megelőzhetik, hogy az orrpiszkálás során kórokozók jussanak a szaglószervükbe: a megoldás a gyakori kézmosás, kézfertőtlenítők használata és általában a kézhigiénia javítása, amit a koronavírus-járvány során mindannyian megtanultunk.

Károsodott orrhám = súlyosabb fertőzés

Egy korábbi tanulmány gyenge, de valószínűsíthető kapcsolatot mutatott ki az orr piszkálása és a demencia kialakulásának kockázata között. Amikor az orrtúrás károsítja a belső szöveteket, a baktériumok könnyebben eljutnak az agyba, amely az Alzheimer-kór jeleihez hasonló módon reagál.

Az ausztráliai Griffith Egyetem kutatói egérkísérletek során kimutatták, hogy a Chlamydia pneumoniae nevű baktérium képes felfelé haladni a szaglóidegen, amely összeköti az orrüreget és az agyat (nyilván nem orrtúró állatokat castingoltak, hanem az alanyok szaglójáratába juttatták a kórokozót). Ráadásul ha az orrhám károsodott, az idegi fertőzések súlyosbodtak. Mindez ahhoz vezetett, hogy az egerek agyában több béta-amiloid nevű fehérje rakódott le. A tudomány jelenlegi állása szerint Alzheimer-kór legfőbb okozói a béta-amiloid és tau nevű fehérjék agyi lerakódásai (plakkok).

Mivel állatkísérletről van szó, az eredményeket fenntartásokkal kell kezelni. Az is kérdés, hogy az egerekben mért megnövekedett fehérjelerakódás az egészséges immunválasz következménye-e, ami a fertőzés leküzdésével visszafordítható, vagy sem.

Vérből is kimutatható

Az Alzheimer-kór kutatása rengeteg különböző szálon folyik. Korábban arról írtunk, hogy egy ígéretes kísérlet áttörést hozhat a betegség korai felismerésében. Egy egyszerű vérvétellel a tünetek megjelenése előtt akár 10-15 évvel jelezhető az Alzheimer-kór. Kidolgoztak egy olyan vérvizsgálatot, amellyel 96-97 százalékos pontossággal azonosíthatók a betegség elsődleges kiváltójának tekintett béta-amiloid és tau fehérjék szintje. A teszt egyelőre csak kutatási célokra áll rendelkezésre, de hamarosan klinikai felhasználásra is elérhető lesz. Becslések szerint az ára várhatóan 200 és 500 dollár, azaz 70-177 ezer forint között lesz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top