Rák rezisztencia csernobili farkasok esetében.

A lakatlan csernobili zónában kóborló mutáns farkasok a ráknak ellenálló génkészletet fejlesztettek ki. Tulajdonságuk vizsgálata kulcsfontosságú lehet a halálos betegség elleni küzdelemben. A farkasok túlélték Csernobil hatalmasra nőtt sugárzási szintjét, majd alkalmazkodtak is ahhoz, miután 1986-ban felrobbant az atomerőmű reaktora – írja a Newswise.

A robbanás radioaktív sugárzást okozott, ami miatt egy 2500 négyzetkilométeres zónát máig, teljesen le kellett zárni. Az elmúlt 38 év alatt azonban a vadvilág visszafoglalta a területet – beleértve a farkasfalkákat is, amelyek

úgy tűnik, ellenállnak a folyamatos sugárzásnak.

Cara Love, a Princetoni Egyetem evolúcióbiológus-ökotoxikológusa azt vizsgálja, hogyan fejlődtek a mutáns farkasok, a radioaktív környezet túlélése érdekében. 2014-ben Love és kollégái sugárzási dózismérőkkel felszerelt GPS nyakörvet helyeztek több vadon élő csernobili farkasra. A Society of Integrative and Comparative Biology közleménye szerint vért is vettek az állatoktól, hogy megtudják, hogyan reagálnak a rákot okozó sugárzásra. A nyakörv valós idejű infót ad egy adott farkas pillanatnyi pozíciójáról, és arról, hogy épp mennyi sugárzásnak van kitéve – mondta Love.

Megtudták, hogy egy átlagos csernobili farkas élete során napi 11,28 millirem (112,8mSv) sugárzásnak van kitéve, 

ami több mint hatszorosa az emberekre érvényes biztonsági határértéknek.

A kutatók megállapították, hogy a csernobili farkasok immunrendszere másnak tűnik, mint a normál farkasoké – hasonlóan a sugárkezelésen áteső rákos betegekéhez. Love feltérképezte a farkas génállományának azon szakaszait, amelyek ellenállónak tűntek a megnövekedett rákkockázattal szemben. A kutatás fontos annak megértésében, hogy az emberekben előforduló génmutációk miképp növelhetik a rák túlélésének esélyét – számos ismert génmutáció, például a karcinogén BRCA esetében. A Csernobilban élő

kutyák szintén rendelkezhetnek hasonló rák ellenálló képességgel.

Őket ez a kutatás nem vizsgálta, miközben a katasztrófa óta folyamatosan a területen élnek és más fajoknál sokkal inkább alkalmazkodtak. Madaraknál például hajmeresztő genetikai hibák is kialakultak a sugárzás következtében. A kutatócsoport munkája jelenleg áll, mivel nem tudtak visszatérni a csernobili zárt övezetbe – először a világjárvány, később pedig Putyin elmebeteg háborúja miatt.