A rekedtség leggyakoribb oka a hangszalagok túlerőltetése: a hangos beszélgetés, illetve kiabálás. Telente a vírusfertőzések kínozhatják hangszálainkat, de gégegyulladás is előfordulhat. Ilyenkor a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevételük esetén pedig tovább erősödhet a rekedtség. Az elhúzódó köhögéssel járó betegségek után is rekedtség maradhat vissza,
ilyenkor a tartós köhögés erőlteti túl a hangszálakat
– mondta el az Egészségkalauznak Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A krákogás rossz szokás, de betegség tünete is lehet, szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így ez is okozhat tartós rekedtséget. A gégedaganat, pajzsmirigydaganat kísérő tünete is lehet a látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség. A reflux betegség során a gyomorból visszacsorgó savas váladék irritálja reflexesen a felső légutak nyálkahártyáját, a hangszálakat, ami ugyancsak rekedtséget okoz.
Az erős dohányosok rekedtsége állandósulhat,
mivel a dohányfüst miatt vizenyő jelenik meg a hangszálakon. A dohányzás miatt kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt, a gégerák veszélye miatt. A fentiek mellett a pajzsmirigy megnagyobbodása, az allergia, esetleg ideg- vagy belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget. Mivel rekedtség a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos betegségek miatt is kialakulhat, mindenképp javasolt a fül-orr-gégészeti vizsgálat ezekben az esetekben:
· gyermekkori elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtség esetén,
· több hete tartó, nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társuló rekedtség,
· dohányzás.
