A folyadékfogyasztás fontossága

Hetven százaléka a vízbevitelnek folyadékfogyasztással történik, ez nagyjából 1,5 liter. A bevitel további harminc százaléka a táplálékban előforduló vízből származik, ez 0,6-0,8 litert tesz ki naponta, átlagos táplálkozás mellett. Emellett az anyagcsere folyamatok során a szervezetben is képződik víz mintegy 3-4 dl mennyiségben.

A szervezet akkor van egyensúlyban, ha ugyanez a mennyiség leadásra is kerül. Viszonylag nagyobb részét a vese választja ki, legalább napi 1-1,5 litert. A bőrfelületen izzadás nélkül, párolgás útján mintegy fél liter, a széklettel 1-2 dl, a kilégzett levegővel pedig újabb fél liter távozik. Természetesen izzadás, fokozott légzés esetén kevesebb távozik a vesén keresztül, csökken a vizelet mennyisége.

Ha a vízveszteség eléri a 3-4 dl-t, szomjúságot érzünk, mely vízfelvételre késztet. Az ember azonban gyakran már a szomjúságérzés fellépte előtt iszik vizet, például az étkezés alatt. Sós ételek fogyasztásakor is megnő a folyadékigény. Egyénileg azonban jelentős különbségek vannak a vízivási szokásokban.





A vízvesztés hatására kevesebb nyál termelődik, száraz lesz a szánk, az érzékelő idegvégződések ezt jelzik a központi idegrendszernek, ahol a szomjúságérzés megjelenik, és ennek hatására nyúlunk a víz után.

A vízvesztés jelentős sóvesztéssel is jár (például erős izzadáskor), ilyenkor az elvesztett nátriumot is pótolni kell. A vizet az érrendszerben ugyanis a nátrium koncentrációtól függő ún. ozmotikus nyomás tartja bent. Ha ez lecsökken, felborul az egyensúly, relatív vízhiány, kiszáradás következhet be.

Ha a folyadék felvétele elmarad, a kiszáradás, a dehidráció tünetei jelentkeznek: csökken a testsúly, a bőr ráncokba szedhető, a szemek aláárkolódnak, a nyálkahártyák szárazak, a nyelv bevont, száraz, az orr kihegyesedik, a pulzus gyenge és elnyomható lesz, a vérnyomás csökken, a végtagok hideggé válnak, a beteg szomjas, a vizelet mennyisége csökken.

Mindez megelőzhető, szükség esetén kezelhető megfelelő folyadékbevitellel, amikor is nemcsak a vizet, hanem lehetőleg fontos ásványi anyagokat, sókat, káliumot, magnéziumot kell a szervezetbe juttatni, ezekkel dúsított vizek által, pl. Bonaquával.

Kisgyerekek, idősek különösen hajlamosak a kiszáradásra, rájuk nagyobb figyelmet kell fordítani. Nagyobb a folyadékvesztés hasmenéssel, hányással járó betegségekben, cukorbetegségben, lázzal, izzadással járó állapotokban, nyári hőségben, intenzív fizikai tréning során is.





Szigorú fogyókúrában kevesebb a táplálékfelvétel, ilyenkor a táplálékkal bevitt folyadék mennyisége csökken, ezért 2-3 liter folyadék kiegészítő fogyasztására van szükség. Egészségesek, fiatalok számára is alapvető azonban, hogy naponta bőségesen, legalább 1-1,5 liter folyadékot elfogyasszanak.


Szakértő: Dr. Pados Gyula