Az agyi lateralitás
Az agy bal és jobb féltekéjével összefüggő kutatások több mint 150 évre nyúlnak vissza. Először Nigan (1844), majd Broca, Wernicke végezte az első kutatásokat. Ma már a két félteke működése, központjainak azonosítása szinte teljessé vált. A bal féltekére jellemző működésmódok: logika, analízis, pontos jelentések (jó-rossz, igen-nem), konvergencia, tudatosság, verbalitás, absztrakció, realizmus, intellektualitás, ítélet, matematika és tudományosság, objektivitás, kritikusság. A jobb félteke működésmódja ezzel szinte ellentétes: intuitivitás, szintetizálás, az információ sokféle módon történő feldolgozása, divergens gondolkodás, nonverbalitás, konkrétság, fantázia, érzékiség, ötletesség, művészet, zene, szubjektivitás, kritikamentesség.
Mindkét féltekének megvan a maga sajátos feldolgozási módszere: a bal agyfélteke a nyelvi működést és a sorrendiséget vezérli, míg a jobb az intuitív és a holisztikus gondolkodást. A két félteke a corpus callosumon keresztül kapcsolatban áll egymással, és ki is egészítik egymást. Az emberre a féltekei preferencia jellemző, ami egyben az alkotómunka fő akadályát is jelenti. Az agyi integrációban, a két félteke azonos hatásfokú működtetésében nagy lehetőségek rejlenek a tehetség kibontakoztatásában, az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában. A sikeresség alapfeltétele a mindkét féltekében rejlő előnyök kihasználása: először a megérzésre, benyomásokra kell alapozni, majd ezt a logikus elemzésnek kell követnie.
A kutatások szerint a bal féltekei dominanciával rendelkező egyének az írásban kiadott utasításokat, a jól szervezett feladatokat részesítik előnyben, míg a jobb féltekeiek a problémát, a szituációt egészben látják és a művészi, esztétikai megközelítést preferálják, s kedvelik az interperszonális helyzeteket.
A két agyfélteke működésére építő tanítási módszerek: lehetőség a holisztikus ismeretszerzésre a zene, tánc, képzőművészet, tereptanulmányok segítségével; a többféle választ megengedő és többféle értelmezést nyújtó gondolkodási lehetőség biztosítása; kutató módszerek alkalmazása. Létezik olyan tanterv, amely négy funkció: a megismerés, az érzelem, az érzékelés és az intuíció köré szervezi az ismeretet. Ahhoz, hogy a tehetségesek mindkét agyféltekéjüket használhassák, e négy funkció köré kell szervezni a tananyagot.
Agyfejlődési szakaszok
Egyes — más kutatásokkal nem bizonyított — feltételezések szerint az agy nem folyamatosan, hanem meghatározott periódusokat követve fejlődik: 3-10 hónapos, illetve 2-4, 6-8, 10-12 és 14-16 éves kor között. Ezt az álláspontot elfogadó kutatók szerint az iskolának akkor kellene a holisztikus fejlesztést megszervezni, amikor az agy nyugvóponton van. Különösen kritikusnak tartják a 12-14 év közötti időszakot, amikor az agyfejlődés stagnál, s ilyenkor kellene a gyorsító programok helyett a kreativitást, a gyakorlati alkalmazást, a problémamegoldást fejlesztő gazdagítási modellt alkalmazni. A kognitív képességek fejlesztését arra a periódusra kellene alapozni, amikor az agy fejlődése meglódul, tömege nő, új neurális hálózatok alakulnak ki.
