A korai keresztényeknek nagyon sok akadállyal kellett szembenézniük. Mivel nem voltak hajlandóak áldozni a görög, római istenségeknek, és nem ismerték el a római császár isteni mivoltát, a hatalom minden eszközzel megpróbálta felszámolni az elszánt vallási csoportot. Elrettentésül a kereszténység követőit keresztre feszítették, vagy az arénában az oroszlánok elé vetették őket. I.sz. 313-ban Nagy Konstantin minden vallásra kiterjedő vallási türelmet rendelt el, így az üldöztetés abbamaradt, és 70 évvel később a kereszténységet a birodalom vallásává nyilvánították.
 |
A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után a kereszténység egy darabig még egységes maradt, de az azt követő első évszázadban a nyugati feudális államokban már a pápának tulajdonították a legfőbb egyházi hatalmat, amit a kereszténység keleti ága nem volt hajlandó elismerni. A keleti ortodoxok elutasították az egyetlen vezető hatalmát, egyházukat a püspökök alkotta tanács, az episzkopátus irányította. A végső szakításra 1054-ben került sor, amikor Dél-Itália bizánci közössége nem ismerte el IX. Leó pápa hatalmát, ezért a nyugati egyház kiközösítette a keletieket. Válaszul a keletiek ugyanezt a lépést tették a római katolikusok felé.
 |
Római Katolikus Szentháromság Temlpom |
A római katolikus egyház túlzott hatalma és az ebből fakadó visszaélések elégedetlenséget szültek a hívők köreiben. Akik megkérdőjelezték az egyházi hierarchia hagyományos hatalmát, mint például a csehországi Husz János, azokat eretneknek bélyegezték. Hiába próbálták elfojtani az elégedetlenkedő hangokat, egyre többen váltak a reformtanok követőivé. A nagy áttörés 1517-ben történt, amikor Luther Márton, Ágoston rendi szerzetes kifüggesztette 95 pontból álló nyilatkozatát a Wittenbergi templom kapujára, amelyben az egyházat bírálta, amiért bűnbocsánatot ígérő cédulákat árusított a híveknek.
A kibontakozó reformmozgalom -ami a későbbiekben számos ágra szakadt, mint például lutheránusok, baptisták, anglikánok, mormonok, metodisták, stb.- követőit protestánsoknak, azaz tiltakozóknak nevezték el. A protestantizmus a Szentírás igéjét előtérbe helyezi az egyházi hierarchiával szemben.
A római katolikus egyház vezetői látva a reformáció megállíthatatlan terjedését, veszélyeztetve érezték hatalmukat, ezért ők is változtatásokat vezettek be, hogy visszahódítsák, illetve megtartsák a híveket. Egy új szerzetesrendet hoztak létre, ami a jezsuita nevet kapta. A rend tagjai elvetettek minden világi hívságot, fő céljuknak az igehirdetést és a lélek gondozását tartották.
Ma már több mint négyszáz felekezet sorolja magát a keresztény egyházba.
A legjelentősebb irányzatok vezetői arra törekednek, hogy a felekezetek közötti nézetkülönbségeket feloldják és egy egységes, ökumenikus keresztény egyházat hozzanak létre, melynek alapja Jézus tanainak követése.
