A tavasszal végrehajtott kozmetikázás során nem túl mélyreható külső, de annál nagyobb volumenű belső változtatásokat eszközöltek a csillagos apróságon, minek köszönhetően még nagyobb eséllyel indul a vevőkért folytatott küzdelemben. Kívülről az átrajzolt lökhárítók, valamint az átlátszó bura alá költöztetett fényszórók tűnhetnek fel, az utastérben pedig – a korábban sokat kritizált kopogós műanyagok helyén – puha tapintású, ízléses felületstruktúrájú anyagokat találunk.
 |
Az arculatfrissítéssel egyidejűleg egy hosszított változatot is piacra dobott a német gyártó, melynek tengelytávja pontosan 17 cm-rel haladja meg a normál változat hasonló paraméterét. Széles ajtók és hatalmas hátsó lábtér jellemzik a “langaléta” Mercedest, miközben hosszát (3,78 m) tekintve továbbra is igazi kompakt méretű autó maradt. A tengelytáv-növelés olyannyira jótékony hatást gyakorolt a hátsó utasok térkomfortjára, hogy VIP-személyként akár Schröder kancellár, akár Arnold Schwarzenegger kerülne a második sorba, biztosan kényelmesen utazna mindkettő. A térkínálat gigantikus voltát, akkor lehet a legjobban érzékeltetni, ha egy nyújtott Lincolnéhoz
 |
hasonlítjuk, annyi különbséggel, hogy abban bizonyára nem ülnek ennyire felhúzott térdekkel a különösen fontos személyek. A méretnövekedés más fronton is előnyére vált az autónak. A hátsó üléspad 11 cm-es úton előre-hátra tologatható, minek következtében a 390 literes poggyásztér 470 literesre bővíthető, igaz, ekkor nyomtalanul eltűnik a korábban említett fejedelmi térkínálat. Tovább javít a helyzeten, hogy nemcsak a hátsó támla dönthető, hanem (igény esetén) az egész üléspad kiszerelhető, s ekkor már 1530 literes csomagtérről beszélhetünk. Az egyterű modelleknél megszokott variálhatóság nagyjából 36 féle pozíciót ölthet, ami annyira soknak tűnik, hogy a tulajdonos, vélhetően soha nem használja ki az autójában rejlő lehetőségeket.
 |
Az A-osztályt mozgató erőforrások közül a benzinmotorok változtatás nélkül kerülnek beépítésre, így az 1,6 literes, egyvezértengelyes, könnyűfém motor továbbra is 102 lóerőt teljesít. Az erőforrás rendkívül jól harmonizál az ötsebességes, automata váltóval, igaz, 3500-as fordulat alatt kissé nyomatékszegény, viszont a gázpedállal adott utasítás nyomán tempós gyorsulásra ösztönözhető. Ha úgy tartja (úri) kedvünk, kézbe vehetjük a váltási procedúrát, ekkor “D” fokozatban, a váltókart jobbra-balra tolva érhetjük el a kívánt hatást. Az erőátviteli rendszer egyébként nagyon finoman, rántás nélkül hajtja végre feladatát, s a jól izolált futómű is kellemes partner a komfortos utazáshoz.
 |
Ellenben a kormány még mindig indirekt, s a végsebességhez közelítve a zajterhelés is megnő az utastérben. Az is zavaró, hogy a magas padlószint és üléspozíció ellenére a fenéklemez rendkívül közel van a talajhoz, így egy ártatlannak látszó járdaszegély is komoly sérüléseket okozhat az alsó régióban. A biztonsági arzenál szerencsére nem hagy kívánnivalót maga után: négy légzsák mellett, ABS, fékasszisztens, ASR, sőt az ESP is az alapfelszereltség részét képezi, felárat csupán az ablaklégzsákokért, no meg néhány kényelmi extráért (bőrkárpit, CD-játszó, elektromos harmonikatető, parkolásirányító rendszer
) kérnek. Ezek után, tapasztalatainkat összegezve, csupán azt mondhatjuk, a Baby-Benz ma már méltó tagja a háromágú csillaggal fémjelzett családnak.
