Tél előtti ötletek
Mint már korábban szóltam róla az 1-1,5 méter mélységet elérő tavat télre nem kell vízteleníteni, ha ennél sekélyebb a tavunk, gondoskodni kell a víz eltávolításáról, mert ha a víz megfagy benne, könnyen szétreped. Ennek legegyszerűbb módja, ha kiszivattyúzzuk. Másik módja az ürítővezetéken át való víztelenítés. Ebben az esetben még a fólia lefektetése előtt a tómeder legmélyebb pontjától indulva kell beiktatni egy vezetéket, amelyet vagy a csatornába lehet bekötni, vagy szikkasztóba lehet elvezetni. Nagyon ügyelj azonban arra, hogy az átlyukasztott fólia jól körbe legyen szigetelve, mert különben el fog szivárogni a tó vize. Ha görgetegköveket helyeztél el a mederben és a tó oldalfala nem túl meredek, akkor a kövek a fagy hatására kifelé, fölfelé fognak csúszni, így megvédik a fóliát a szétfagyástól.
Ha nagyobb a tó, azaz nem kell leereszteni, de tartósan kemény hideg van, úgy is védekezhetsz a fagy ellen, hogy beledobsz hungarocell darabokat, amelyek ellensúlyozzák a jég tágulását.
Aki szeretné megspórolni az őszi szivattyúzást, kis szakértelemmel lefolyót is készíthet. Ehhez az alapgödör kiásása után a meder legmélyebb pontjától egy kb. 2 méter hosszú lejtős árkot, majd az árok végén egy fél méter széles, egy méter mély emésztőt” kell ásni. Bár, ez a módszer macerásabb és drágább is lehet.
2. A cső tó felőli végére egy könyökelemet illesztünk, és a szigetelőfóliával körberagasztjuk.
3. A meder kialakítása után ebbe a könyökbe egy újabb csődarabot helyezünk úgy, hogy a homokágy fölé nyúljon. Iszapfogónak megfelel egy műanyagtányérból készült karima.
4. A kész lefolyót parafadugóval bedugaszoljuk, majd kaviccsal eltakarjuk. Tisztításkor így már csak a dugót kell eltávolítani, és a víz magától elszivárog.
Ezzel az építés végére értünk, már csak a partra kilógó fóliaszéleket kell a kiásott földdel beborítani. Legutolsó lépésként elkészítjük a terméskő szegélyt, vagy növényágyakat, hogy ezzel is vadregényesebbé tegyük a tavat és a tájat.