Azt gondolhatnánk, hogy baleset-biztosításra leginkább azoknak van szükségük, akik valamilyen veszélyes tevékenységet, kockázatos foglalkozást, hobbit vagy sportot űznek. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy ők a mindennapi veszélyeket nagyobb körültekintéssel kezelik, és a legtöbb baleset éppen azokat éri, akik úgymond hétköznapi életet élnek.
A háztartási és közúti balesetek száma a legnagyobb, de a munkahelyi balesetek többsége is az átlagos foglalkozási körökben magas. A háztartásban szerzett sérülések többsége nem „nagy ügy”: egy kertészkedés közben kificamodott boka, egy frissen felmosott padlón szerzett csontrepedés, zúzódások, vágott sebek a jellemzők. A legtöbből nem csinálunk nagy ügyet, mondván, ebcsont beforr, és pár nap alatt meggyógyulunk úgyis. Azt azonban nem vesszük számításba, hogy ez a pár nap anyagilag mit jelent számunkra. Kiesést a munkából, orvosi kezelést, segítségkérést valamelyik rokontól, szomszédtól a lábadozás alatt… és végül meglepve tapasztaljuk, hogy az óvatlan „félrelépést” több tíz, rossz esetben több százezer forintunk bánja. Ha nincs baleset-biztosításunk, ezt a pénzt saját zsebünkből fizethetjük.
Magyarországon a népszerűségi lista élén az életbiztosítások állnak, baleset-biztosítással a lakosság alig több mint tíz százaléka rendelkezik. Ez a szám a nyugati országokban jóval magasabb, az Egyesült Királyságban például az emberek több mint kétharmada gondoskodik magáról ilyen módon. A különbségnek elsősorban nem anyagi háttere van, hiszen egy elegendően széles „hatókörű” biztosítás is megköthető már napi 40-60 forintos ráfordítással, és még kedvezőbb áron akkor, ha valamilyen másik biztosítás, például otthon-, kötelező- vagy életbiztosítás mellé kötjük kiegészítésként, vagy éppen csoportosan, az egész családra.
Egy ilyen konstrukció már fedezheti a kórházi kezelés és utókezelés költségeit, helyreállító (plasztikai) műtétek összegeit is, és olyan tételeket, amelyeket az alanyi jogon járó biztosítások nem fedeznek. Tipikusan ebben a helyzetben vannak például iskolás gyermekeink, akik az állam jóvoltából 3 és 18 éves koruk között baleset-biztosítási védelemben részesülnek, de ez a védelem számos helyzetre, például műtéti térítésre, égési sérülésre, kórházi napidíjra nem terjed ki. Ezzel szemben a kiegészítő biztosításból ezek fizethetők, de akár fedezheti a kórházi ápolás ideje alatt a különórák költségét is. A gyermekek részére ezért körültekintő tájékozódás után érdemes kiegészítő biztosítást kötni, különösen annak fényében, hogy évente nagyjából minden tizedik iskoláskorú gyereket ér valamilyen komolyabb baleset.
