Sarród
A Győr-Moson-Sopron megyei kis kis település közvetlenül Fertőd mellett terül el, egy karnyújtásnyira a Fertő-Hanság Nemzeti Parktól és az osztrák határtól (Pomogytól). Pár kilométerre található a Fertő tó is, ami egykoron a sarródi házak kertjeinek aljáig ért, a tó azonban visszahúzódott, az emberek pedig művelés alá fogták a területet. Sarród története hosszú múltra tekint vissza, régészeti leletek bizonyítják, ember lakta terület volt már a kőkorszakban is. A falut egy 1313-as oklevél is megemlíti, később saját pecsétje is lett. Valószínűsítik, hogy a község végvár lehetett, a mocsaras környék tette alkalmassá a feladatra. A település később nemcsak a Rákóczi-szabadságharcot, de a pestist is megszenvedte, a francia megszállás idején hadiadót fizetett Napóleon seregeinek. A település története szorosan összeforrt az Eszterházyakkal is. A környéken a halászat mellett náddal kereskedtek, gabonát termesztettek, állatokat tartottak, a ‘30-as években pedig híres volt a falu dohánya, a gyékény- és kosárfonás is. A bájos kis történelmi település ma rengeteg látogatót vonz, kerékpárosok, zarándokok, túrázók és átutazók állnak meg itt, hogy bejárják a település nevezetességeit, templomait, erdei iskoláját, a tájházat, a Kócsagvárat, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park lápvilágát, ahol hosszú kilométereken keresztül szabályosan megelevenedik a biológia tankönyv.
Pityerszer
Egészen biztosan nem fog csalódni az sem, aki az Őrség felé veszi az irányt, mihelyst letér az ember a monoton főutakról, megváltozik a táj, élénkebbek lesznek a színek, frissebb a levegő, és egymást váltják a mesésebbnél mesésebb települések, ahol legszívesebben azonnal letelepedne az ember. A környék egyik legkedvesebb pontja a Pityerszer nevet viselő skanzen, ahol mind a mai napig állnak azok az épületek, amelyeket az 1700-as években építettek. Aki ide ellátogat, zsúpfedeles boronaházakat, döngölt padlót, kémény nélküli tűzhelyeket, sárral tapasztott faházakat és téglából emelt istállókat talál, amik egy régi kor történetéről mesélnek. A célállomás kicsiknek és nagyoknak is érdekes program, autóval és kerékpárral is sokan érkeznek ide, hogy aztán felfedezzék a környék túraútvonalait, kilátóit, tanösvényeit, a környékbeli településeket, vagy csak letelepedjenek a Pityerke játszótéren, ahonnan a gyerekeket elcsábítani csak nagyon nehezen lehet.
Fertőrákos
A Győr-Moson-Sopron megyei Fertőrákos közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik, szó szerint körülöleli a természet, a Fertő-Hanság Nemzeti Park látképe, a Fertő tó élővilága, és a soproni borvidék mesés szőlői. A település mind a mai napig rengeteg történeti és művészeti emléket őriz, a házak egy része pedig műemlék. A települést először 1199-ben, Racus néven említik, míg 1457-ben a Krewspach, később a Kroisbach nevet viselte. Az 1880-as magyar népszámlálás során kiderült, hogy a község mintegy kilencven százaléka német nemzetiségű. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy az 1921-es soproni népszavazáson egyike volt azoknak a településeknek, ahol úgy döntöttek, Ausztriához csatlakoznak. Az ékszerdoboz-szerű település korábban a Fertő tó miatt fogadott rengeteg turistát, és bár a tóhoz ma eljutni az ott zajló beruházások miatt nem lehet, a település ma is sok kíváncsi átutazót vonz. Például a Kőfejtő a kicsiknek és a szüleinek is nagy élmény, ahol változatos programokkal várják a vendégeket. A község két határátkelőhellyel is rendelkezik, autóval Szentmargitbányán keresztül lehet átjutni Ausztriába, míg gyalogszerrel és kerékpárral Fertőmeggyesen keresztül.
Szponzorált tartalom
