Élménybeszámoló az Országos Kéktúráról

Ha csak egy ismeretterjesztő filmet vagy sorozatot kellene mondani, ami generációknak jelentett itthon meghatározó élményt, akkor valószínűleg mindenki rávágná, hogy ez a Másfélmillió lépés Magyarországon. Rockenbauer Pál és csapata 1979. július 31-én indult el az Országos Kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milictől, s összesen 1124 kilométer megtétele után, 1979. október 15-én érte el annak nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben, az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyen.

A sorozat azért készült, hogy kedvet csináljon a közönségnek a túrázáshoz, az ország megismeréséhez, és bizony sikerrel is járt. Évente több ezren vágnak neki a híres az Országos Kékkör egyik legkedveltebb szakaszának, az Országos Kéktúrának, amelyet 2020-ban a National Geographic a világ 25 legnépszerűbb utazási célpontja közé sorolt.

„Indulj el egy úton”

Idén eddig 186-an teljesítették az Országos Kéktúrát, közük van Imola és férje, akik ráadásul egy nagyon különleges napon kapták meg az utolsó pecsétet a a bélyegző füzetbe.

„A Kéktúrát a férjemmel együtt kezdtük el és teljesítettük. Mindketten Brassóból származunk, így a túrázás, természetjárás már gyerekkorunk óta jelen van az életünkben. 2016-ban a férjem szülinapjára Országos Kéktúra bélyegző füzetet kapott a gyerekeinktől, ez indított el minket a Kéken. Összesen 1160 kilométert gyalogoltunk szakaszosan 5 és fél év alatt. 2016. novemberben kezdtük el a pecsétek gyűjtését a bélyegzőfüzetbe. Elsőként a Budapest környéki egynapos szakaszokat jártuk be, a több napot igénylő szakaszokat hosszú hétvégéken teljesítettük, illetve minden nyáron beterveztünk egy 7-10 napos kéktúrázást, ilyenkor 250-300 km-t tettünk meg. Idén június 15-én, a házassági évfordulónkon érkeztünk meg a célba, Hollóházára.”

Fotó: Fortepan/Faragó László

Nyilvánvaló, hogyha ennyien szeretnék végigjárni  az Országos Kéktúrát, annak oka van, de kíváncsiak voltunk, egy, a távot nemrég teljesítő természetjáró hogyan látja, mitől igazán a különleges, mi a vonzereje. „Az útvonala nagyon változatos, sok természeti, erdei, mezei ösvényen, szép településeken, kevésbé élvezhető aszfaltos utakon, néhol az országúton visz, így különféle kihívást jelent. A legtöbb szakaszon jól követhető a jelzés, ennek ellenére néhányszor sikerült eltévedni. Az ösvények néhol nagyon benőttek, vadregényes rajtuk átjutni, máshol széles erdei úton, frissen kitermelt farakások mellett visz az út, de vannak meredek, térdet próbáló, szakadékos szakaszok is.”  

Násztáncoló nyulak, legelésző őzikék

Imola szerint egyébként minden túraútvonalnak  megvan a maga szépsége, de nyilván, mint a legtöbb természetjárónak, Imolának is vannak kedvenc tájegységei. „Engem jobban magukkal ragadnak a magaslatok, ezért a kedvenceim a Börzsöny, a Mátra, a Bükk, a Zemplén, de a Balaton-felvidék és a Bakony is csodálatos.”
 
Ahogyan egy nagyobb utazás előtt, már maga a túra megtervezése is fel tudja villanyozni az embert, kitalálni, hogyan juthatunk el az adott szakasz kiindulópontjára, milyen szálláshelyek vannak a környéken, egy nap alatt milyen távot érdemes teljesíteni. És természetesen semmi sem fogható ahhoz, amikor már rójuk a kilométereket.

–  idézte fel Imola.
 
És persze nemcsak a természet, a csodás élővilág tud mély nyomokat hagyni az emberben. „Szívesen emlékszünk vissza néhány szállásadónk szeretetteljes, gondoskodó figyelmére, segítőkészségére, kedvességére. Mindemellett a kéktúra nagyon sok történelmi és természeti jelentőségű helyen átvisz, várak, várromok, kolostorok mellett, melyekhez alkalomadtán mindenképpen visszatérünk.”

Hozzátette, sok olyan szakasz van, amit újra teljesítenének, és igazából az egész kéktúrát újra végigjárnák. „Amikor tehetjük vagy kedvünk támad, kiruccanunk a Budai hegyekbe, végigjárjuk a Dera szurdokot és felmegyünk Dobogókőre, a Pilisben és a Börzsönyben is szoktunk túrázni, régi nagy kedvencünk a Nagy-Hideg Hegy és a Csóványos, a Bakonyba is visszamentünk a Római-fürdői sziklaszurdokba. Nemrégiben Hollókőn jártunk be egy kisebb kék szakaszt, útba ejtve az Isten tenyere kilátót, ami még nem állt ott 2019-ben, amikor azt a szakaszt teljesítettük. Tervezzük a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljesítését is, idén ősszel szeretnénk elkezdeni.”

Fotó: Wikimedia Commons

A túrázás során csodálatos élményeket lehet szerezni, de nyilván megvannak a maga kihívásai is, bármennyire is szeretnénk például minél nagyobb távokat megtenni, ha csak a szükség nem úgy hozza, azért érdemes tisztában lenni vele, mi az, ami számunkra vállalható. „Számomra a napi 25 kilométer az ideális, voltak olyan szakaszok, amikor muszáj volt napi 30 kilométert is menni ahhoz, hogy szállásunk legyen, és amikor 2-3 napon keresztül napi 30 km-t mentünk, az kihívás volt. A leghosszabbra sikeredett napi túránk egyébként 38 km volt, ráadásul kánikulában. De egy finom vacsora és a jól megérdemelt pihenés csodákat tesz és reggel frissen, fitten lehet folytatni.”
 
Ugyan a túrázás egyre népszerűbb, nem kell attól tartani, hogy mindenhol tömegekbe fogunk botlani. A felkapottabb helyeken természetesen sokan vannak, de sokszor előfordult, hogy Imoláék egész nap nem találkoztak senkivel a túraösvényeken. Ő egyébként mindenkinek ajánlja a kéktúrák teljesítését, aki szeretne kiszakadni a városi élet forgatagából és a természet nyújtotta szépségekben töltekezni, önmaga határait is felfedezni. 

És mi legyen az első lépés?

Érdemes felkeresni a közösségi oldalakat, itt vannak kéktúrás csoportok, ahol a tapasztaltabb természetjárók megosztják a fontosabb információkat, tapasztalatokat, illetve van több honlap is, ahol utána lehet olvasni az Országos Kékkörnek, illetve az Országos Kéktúrának.

Fotó: Wikimedia Commons

„A férjem tériszonyos, de leküzdötte a félelmeit a szakadékos, meredek részeken is, szóval ez sem kell hogy visszatartson senkit a Kéktúrától. Be kell szerezni a pecsételő füzetet, érdemes az interneten átböngészni a Kéktúra oldalt, ott részletes leírás olvasható minden egyes szakaszról, és az erőnléthez mérten megtervezni a naponta vállalható távokat, figyelembe véve a szintkülönbségeket is. Többnapos túrázás esetén érdemes feltérképezni és lefoglalni a szállásokat, étkezési, élelmiszer-beszerzési lehetőségekről tájékozódni, tekintve, hogy sok településen nincs bolt, bisztró. Vannak akik vállalják a vadkempingezést, de mi a kényelmesebb szálláslehetőségeket preferáljuk.”