Megalapozott döntés
Rajki Zsuzsa már kilencévesen tudta, hogy vegyészmérnök akar lenni, és – ahogyan az a nagykönyvben meg van írva – időt szánt a cél megvalósítására. Gimnazista korában például vegyipari cégeknél vállalt nyári munkát, hogy megtudja, tényleg jól választott-e. Nem csalódott, elvégezte az egyetemet, akkorra viszont kiderült, nem lenne boldog egy autokláv mellett. Mivel a vegyészetet még mindig szerette, és beszélt angolul, kereskedőnek állt egy vegyipari céghez.
Családdal teljes az élet
Időben rájött arra is, hogy a karrier mellett családot is akar. Az összhang érdekében csak 16 hónap korkülönbség van a két gyereke között: így mindössze három évre esett ki a munkából, s mindkét gyerekkel otthon volt egy darabig. A régi állása nem várta meg, akkor – 24 éve – szerződött a Dow-hoz. Úgy építette a céget, alapított vegyesvállalatot, hogy maga hozta-vitte a gyerekeket, vagyis legkésőbb fél hatra oda kellett érnie az óvodába, iskolába.
Bizalmi üzletpolitika
„Nem tudtam gépelni, és nem volt titkárnőm sem” – emlékszik. Volt viszont szervezőkészsége, s könnyen hangot talált az emberekkel, így az üzlet nála a bizalomra épült. Soha nem verte át senki, pedig előfordult, hogy egy újság letépett csücskére írtak fel három számot üzleti partnerével: ez alapján dolgoztak tovább.
Profi módszerek
A pionírkorszaknak persze már rég vége: ma a multinacionális vállalat kontinenseken átnyúló informatikai rendszere segíti a munkát – és az időspórolást. Rajki Zsuzsa telefonon is könnyen el tud intézni dolgokat, ez rendkívül időtakarékos, nem jár adminisztrációval. Mindent a lehető legegyszerűbb módon szeret csinálni, a határidőnaplója is vékony, abba egyébként a könnyebb áttekintés végett különböző színű tollakkal ír. Szokása, hogy reggel még az ágyban megtervezi a napját, este pedig értékeli, hogy mit sikerült teljesítenie, és mit nem, majd levonja a tanulságot is.
Adni jó
Az idő múltával nagy rutinra és sok megbízható kapcsolatra tett szert, így az ügyintézés rövidebb ideig tart. „Régen több időt töltöttem vidéken, ebédelgettünk a partnerekkel, ma már csak egy-egy órát vagyunk együtt, mert már ismerjük egymást, s ők is sietnek” – mondja. Felnőttek a gyerekei is, s az így felszabadult időt társadalmi munkára fordítja. „Szeretek segíteni másoknak, s fontos, hogy az, amivel a nevem kapcsolatba kerül, jó szándékú, becsületes ügy legyen” – indokolja, hogy miért tagja a United Way Budapest Alapítvány kuratóriumának, továbbá a Magyar–Amerikai Kereskedelmi Kamara alelnökeként miért szervez gyűjtést főként gyermek-egészségügyi célokra a Hálaadás Napja alkalmából.
