A kötőhártya, amit latinul conjunctivának nevezünk, szemünk fontos védőrendszerét alkotja. Mindenféle műszeres vizsgálat nélkül is jól látszik, ahogyan sima, fénylő, igen vékony nyálkahártyaként lazán beborítja az egész szemgolyó külső felszínét – a szaruhártya kivételével – és a szemhéjak belső felszínét. Normális, egészséges állapotban követi a szem mozgását, a benne futó sok ér zárt állapotban van, az alatta lévő ínhártya fehér színe átlátszik.
Sérülés, fertőzés során akár pillanatok alatt is élénkvörös lesz, sőt, meg is duzzadhat. Állandó nedvesen tartásáról a könny gondoskodik.
Habár a kötőhártya-gyulladás okát alapos vizsgálattal tisztázzák az orvosok, a szem váladékának a jellege alapján sejteni lehet, mi okozza a bajt. A nyúlós-nyálkás váladék allergiás, a gennyes váladék baktériumos, míg a vízszerű váladék vírusos betegségre utal. Az allergiás kötőhártya-gyulladás viszketéssel, szemvörösödéssel, idegentest-érzéssel és könnyezéssel jár. Minthogy jobbára a virágporos időszakban támad, a rá hajlamosak gyógyszeres kezeléssel felkészülhetnek arra, hogy a betegséget megelőzzék, vagy legalábbis enyhítsék a tüneteit.
Gennyes betegségről lévén szó, szemünket mielőbb meg kell óvni valamilyen antibiotikummal. Már csak azért is, mert a baktériumos kötőhártya-gyulladás a szaruhártyára is ráterjedhet, s az gyorsan kilyukadhat. Ez – talán mondanunk sem kell – látásromláshoz vezethet.
A gyógyszer kiválasztását bízzuk az orvosra, mert szövődményt előidéző készítmények szintén vannak forgalomban! Ha például a szemünk külső hártyája kifekélyesedik, baktériumokkal vagy vírusokkal könnyen befertőződhet. Súlyosabb betegség a baktériumos kötőhártya-gyulladás.
Ezt sokféle mikroba okozhatja.
A baktériumos fertőzéshez hasonlóan szemvörösödéssel jár a vírusos kötőhártya-gyulladás is. Ennek az adenovírusok a fő okozói. A különféle vírustípusoknak nem egyforma a betegségkeltő erejük, s eltér az általuk létrehozott kórkép is.
