Az alkalmazottak rémálma

A munkáját nem megfelelően végző vezető káros hatásai szinte azonnal jelentkeznek, leginkább bizalmatlanság és elégedetlenség formájában. Ha a vezető személyisége elég erős és karizmatikus, hatása továbbterjedhet az irodában is, hiszen a fiatalabb alkalmazottak gyakran úgy tekintenek vezetőjükre, mint szüleikre. Éppen ezért nem ritka eset, hogy a vállalat vagy az egyes divíziók élén álló igazgató viselkedése természetes mintává válik.

Ha ez megtörténik, nem csak az iroda és a szűkebb környezet, hanem az egész vállalat elkezdhet diszfunkcionálisan működni: romlik a munkahelyi morál, csökken a termelékenység, nagyobb stressz nehezedik az emberekre, amelyet nem utolsó sorban maga a főnök okoz. Különösen rossz esetben az akár az alkalmazottak idegösszeomlásához is vezethet.

Mik jellemzik a rossz főnököket? Először is a kiszámíthatatlanság és a következetlenség. Mivel soha nem lehet tudni, hogy hogyan vélekednek egy adott dologról, nehéz felkészülni arra, hogy mit fognak gondolni egy adott dologról, vagy hogyan fognak dönteni egy ilyen helyzetben.





Előfordulhat az is, hogy meghoznak valamilyen döntést, amelyet később gondolkodás nélkül megmásítanak, gyakran úgy, hogy a változásról épp a legérintettebbek szereznek tudomást utoljára. Az ilyen vezetők körül különösen nagy a bizonytalanság, hiszen gyakran adnak ellentmondó utasításokat, amelyeket az alkalmazott szinte egyáltalán nem tud kezelni – hiszen ahhoz a főnök segítsége is kellene.





Még rosszabb a helyzet, ha a főnök még hangulatember is, vagy könnyen kijön a sodrából. Az ilyen típusú vezetők hajlamosak tartósan rossz hangulatban lenni, és ezt tapintat nélkül kivetítik környezetükre is – leggyakrabban mindenféle magyarázat nélkül, így szegény beosztottak gyakran magukra veszik a főnök rossz kedvét. Ezekkel az emberekkel tilos viccelődni, hiszen általában rosszul reagálnak a viccekre, és ezek nemhogy javítanák, inkább rontják a helyzetet (és a hangulatot).





Rossz érzést kelthet az alkalmazottakban az a főnök típus is, aki önmagának mindent megad – taxi, drága vacsorák, elegáns iroda – miközben alkalmazottainak az alapvető munkafeltételekért is könyörögniük kell. Még károsabb, egyenesen romboló hatással lehet a közösségre, ha a főnök által élvezett dolgok sora alkohol- vagy drogfogyasztással egészül ki.

A rossz főnök soha nem tervez hosszú távra, csak napról napra él – aminek persze súlyos következményei lehetnek vállalati szinten is. Mindezek mellett gyakran állandóan elfoglalt, kevés időt szentel beosztottaira, ráadásul akkor sem figyel rájuk igazán. Ami pedig a legrosszabb: a rossz főnök nem képes hibájából tanulni, bizalmatlan a jóindulatú tanáccsal vagy oktatással szemben. Mivel többségük úgy gondolja, hogy mindent jobban tud, nem fogad el sem pozitív, sem negatív visszajelzést beosztottaitól.





A vállalatok kulcstényezője az ember – amire a rossz főnök egyáltalán nem figyel. Nem fordít pénzt és energiát az alkalmazottak megtartására vagy ösztönzésére. Nem tartja fontosnak a beosztottak képzését, sőt, azt sem értékeli, ha valaki megpróbál további ismereteket szerezni vagy újabb képzettséget szerezni.

És még egy jellemző: az ilyen típusú embereket messziről fel lehet ismeri sanyarú ábrázatukról, vagy arról, hogy mindig szenvednek valamilyen enyhe betegségben. Nem csoda: nem csak alkalmazottaikban, saját magukban sem bíznak. Talán ez minden problémájuk gyökere.