nlc.hu
Életmód
Az vagy, amit megiszol

Az vagy, amit megiszol

Életben maradásunk feltétele, hogy folytonosan változó külsõ környezetünkkel dacolva, szervezetünk állandó belsõ környezetet biztosítson.




Azaz bizonyos határokon belül független maradjon például a külső hőmérséklet változásaitól vagy attól mikor, mit eszünk. Erről egy igen bonyolult szabályozó rendszer gondoskodik, ám mi is „besegíthetünk” – életmódunkkal, azon belül is elsősorban a tudatos folyadékfogyasztással. Hiszen testünk nagyobb részét víz alkotja.

Egy átlagos felépítésű felnőtt férfi teste hatvan százalékban tartalmaz vizet. A hölgyeknél ez az arány kisebb, mivel a női szervezetet relatív nagyobb zsírtartalom jellemzi, a zsírszövetben pedig kevesebb a víz. Vízháztartásunk a korral előrehaladva is csökken, újszülött korban a legnagyobb, hetvenöt százalék. Ám ezt is felülmúlja a három hónapos magzat szervezetének víztartalma, amely kilencvennégy százalék!





Folyadékforgalom


A test magas víztartalmával magyarázhatók a hirtelen súlyváltozások is. Nem csak a notórius fogyókúrázók tapasztalják olykor, hogy egyik napról a másikra egy-két kilogrammot csökken a testsúlyuk. Ám ennek minden esetben folyadékvesztés az oka, tehát a valódi testsúly ilyenkor nem csökken. S amint a szervezet fel tudja tölteni vízraktárait, a mérleg ismét többet mutat.

A drámai fokú vízvesztés hátterében leggyakrabban hányás és hasmenés áll, de intenzív verejtékezés és vérvesztés is okozhatja.
Normális esetben is naponta kettő-kettő és fél liter folyadéktól szabadul meg a szervezet: vizelettel, párolgással a bőrön és a tüdőn keresztül, illetve a széklettel. Tehát a vízháztartás egyensúlyban tartásához legkevesebb ezt a leadott folyadékmennyiséget kell pótolnunk mindennap.
A folyadékfelvétel és -leadás közötti egyensúly fönntartásának „karmestere” a hormonok mellett a vese. A vízhiányt egy ideig kevés tömény vizelet kiválasztásával képes ellensúlyozni. Fokozott folyadékbevitelkor pedig éppen ellenkezőleg, több és hígabb vizelet termelődik.

Szomjazó sejtek





Amennyiben nem pótoljuk az elveszített folyadékmennyiséget, a sejtek vizet veszítenek, s nem tudják ellátni feladatukat, ilyenkor beszélünk a szervezet kiszáradásáról.
Jó tudni, hogy hasmenéssel és/vagy hányással járó betegségek gyorsabban vezetnek kiszáradáshoz, mint a szomjazás önmagában! Ilyenkor ugyanis a szervezet úgynevezett belső vízforgalmának egyensúlya is felborul. A gyomorban és a bélrendszerben naponta hét-nyolc liter emésztőnedv termelődik, ami a bélbolyhokon keresztül fel is szívódik. Hasmenéskor azonban elégtelen a vízvisszaszívás a béltraktusban, s ez az értékes folyadék kiürül. S ha az emberi test elveszíti víztartalmának tíz százalékát, akkor az halálhoz vezet! Olyan hányással és hasmenéssel járó, súlyos betegségek, mint például a kolera, éppen a rendkívüli folyadékvesztés miatt veszélyeztetik az életet.
Speciális esetekben folyadékveszteség nélkül is szomjazhatnak a sejtek, például nagymennyiségű sós étel elfogyasztása után. A konyhasóban lévő nátrium ugyanis az emésztőrendszeri felszívódás után is a sejteken kívüli térben marad, s kémiai tulajdonságainál fogva vizet szív magához a sejtek víztartalékaiból.

Gyakrabban nyúlj a pohárhoz!





A folyadékpótlás aranyszabálya: annyi folyadékot jutassunk be a szervezetbe, amennyit azon a napon elveszített! Tehát a két és fél liter napi folyadékigény akár a többszörösére is nőhet, például kánikulában, lázas betegségben, hányás vagy hasmenés esetén, és erős fizikai munka végzéskor. Ám ilyenkor se az egyszerre elfogyasztott ital mennyiségét növeljük, hanem gyakrabban igyunk!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top