Kellemetlen kérdések
Aztán keresztre feszítenek …
A többlépcsős interjú második alesetében agyongyötörtnek az első alkalommal, hogy azt hidd, a legrosszabbon már átestél. Aztán keresztre feszítenek a második találkozón.
Ilyenkor az elsőn a személyügyes, a HR menedzser, toborzási asszisztens, vagy valami hasonló megnevezésű emberke faggat. Az alábbi menetrendre számíthatsz: lovagol egy darabig azon a kérdésen, hogy mi mindent tanultál, majd átnyergel a mit csináltál ezen és ezen a munkahelyen témakörre (különös kedvét leli a legrégebbi illetve legjelentéktelenebb időszakok taglalásában), majd neked szegezi a kérdést, hogy miért mentél el a különböző cégektől. Miután sikerült elérnie, hogy különös kegyetlenséggel kifacsart citromnak érezd magad, kegyeskedik vázolni a megpályázott munkakör jellemzőit.
A személyügyestől számíthatsz némi infóra a döntés időpontjáról illetve a következő alkalomról legalább annyiban, hogy ki lesz jelen, illetve hányan.
A második alkalom többnyire a szakmai vezetőé. Nagyobb cégeknél az ügyvezető általában nincsen jelen, viszont egy idegen nyelvű munkatársra, vagy a korábban már megismert hr-esre számíthatsz. Valamelyikük jó eséllyel neked fog esni angolul, németül, vagy ami szükséges a pozíció betöltéséhez. Kedvelt eszköz az azonnali támadás. A szakmai vezetővel, hasonlóképp a korábban már taglalt verzióhoz, a munka gyakorlati részéről fogsz beszélni, de az elhivatottságod is szóba kerül. Minden további nélkül előfordulhat, hogy ő is feltesz hogyan oldanád meg típusú kérdéseket, de ezeknek várhatóan több közük lesz a valósághoz, mint a személyügyesének. Viszont érdemibb, több konkrétumot tartalmazó választ is vár.
Neked esnek angolul … |
Ritkán, de előfordul, hogy a beszélgetés végén a résztvevők összenéznek, majd közlik, hogy téged választottak. Ez olyankor történhet meg, ha nagyon kevés embert engedtek második fordulóra (3-5 fő), és már az első után téged preferáltak a legjobban valószínű, hogy épp emiatt téged hagytak utoljára, így most meg tudták hozni a döntést. Ebben az esetben ne szállj el a boldogságtól látszódjék, hogy örülsz, de a lényeges részletkérdésekről (mikor kell kezdeni, hol jelentkezz) ne feledkezz meg. Gyakoribb, hogy pár nap, esetleg hét múlva visszahívnak, és telefonon közlik, felvettek. Kérdezési hajlandóságodat ekkor se fogd vissza.
Extrém esetek
Ha már harmadszor, negyedszer hívnak vissza, az interjúk között pedig inkább hasonlóságokat, mint különbségeket bírsz felfedezni, ne legyen lelkifurdalásod, nyugodtan nézegess meg más állásokat is. Előfordulhat, hogy például az egyik szakmai vezető szeretne felvenni valakit, a hr-es ellenzi, a pénzügyes még inkább, a cégvezető meg hezitál. Na, ilyenkor szokott megtörténni az, hogy húszszor megnéznek, nehogy véletlenül valamilyen előnyös vagy hátrányos tulajdonságodat elfelejtsék észrevenni. Még az is megtörténhet, hogy ilyenkor csak azért randiztatnak a legkülönfélébb emberekkel, hátha valamelyik megtalálja azt a rejtett tulajdonságodat (pl. “anyagyilkos tekinteted van”), amely alapján végképp a “nem” (kivételes esetben az igen) válasz mellett dönthetnek, és végre bebizonyíthatják annak a fránya szakmai vezetőnek, valójában nincs is szüksége plusz emberre.
Konzekvenciaként talán azt lehetne levonni, hogy a többlépcsős interjú nem a szadizmus egy különösen elítélendő vállfaja, hanem a munkaadót és álláskeresőt döntésében egyaránt segítő eszköz. És végül egy utolsó jótanács: ha hetekig, netán hónapokig tart a lépcsőmászás, tényleg nyugodtan nézelődj közben másfelé is. Ezt persze valld is be töredelmesen, legalább érzékelik, hogy másfelé is kelendő vagy, érdemes lecsapni rád.