Tanult tehetetlenség

A rendszerváltást követő évtizedben gyökeresen megváltozott a magyar munkaerőpiac szerkezete. A következmények drasztikusnak bizonyultak, hiszen a kilencvenes évek elején néhány év alatt egyötödével esett vissza a GDP, ugyanakkor másfél millió munkahely szűnt meg. A munkanélküliség váratlanul érte a társadalmat, hiszen a tömeges munkanélküliség ismeretlen volt az államszocialista rendszerben.

Felmérések szerint a munkanélküliség a legidősebb és a legfiatalabb korosztályokat sújtotta a legnagyobb mértékben. A 18-29 éves korosztály körében az átlagot többszörösen meghaladó, 35 százalékos munkanélküliségi arányokat regisztráltak a szakemberek. Bár a fiatalok – koruknál fogva – elvileg keresettebbek voltak, elhelyezkedésüket több tényező is akadályozta. Elsősorban a munkaerőpiaci ismeretek és készségek, továbbá a szakmai gyakorlat hiánya, ugyanis a munkaadók nem kívánták idejüket és pénzüket a pályakezdőkre pazarolni, amikor a magas munkanélküliség okán volt elégséges számú gyakorlattal jelentkező pályakezdő. A fiatalok egymásközti versengését tovább növelte a demográfiai hullám. De azt sem feledhetjük, hogy az elbocsátásoknál kialakult íratlan szabályok a legfiatalabb munkavállalókat a legkevésbé védett kategóriába sorolták – mondván, hogy az illetőnek „nincs családja”, „nincs gyereke, akit el kéne tartania”.

A vázolt munkaerőpiaci folyamatok jól körvonalazódó hatása, hogy a pályakezdő fiataloknál jelentősen megnőtt a depressziós tünetekről panaszkodók aránya. Amíg 1988-ban a kérdezettek 24,3 százaléka számolt be ilyenekről, addig 1995-ben már 30,5 százalékuk. A pszichológus szerint a tartós munkanélküliség miatt kialakuló depresszió a saját helyzet átélésének olyan negatív érzelmi állapotát jelöli, amelyet a tehetetlenség érzése, az önvád, a döntésképtelenség, a kilátástalanság, a reménytelenség jellemez. Az ilyen állapotban lévő fiatalok fogékonyabbak a betegségekre, hajlamosabbak önkárosító magatartásformák vitelére (pl. drog-, alkoholfogyasztás). Ez az életérzés egyébként a munkával rendelkező, de lecsúszó rétegek körében is igen gyakorivá válik – különösen a társadalmi egyenlőtlenségek látványos kialakulásának időszakában.

Kutatók szerint a fiatalkori depressziós tünetegyüttessel kapcsolatban öt összefüggést lehet kiemelni:

• A depressziós tünetek megjelenésének helyszíne döntően az iskola. 1995-ben a nyolc általánost végzettek durván fele számolt be depressziós tünetekről.
• Munkanélküliség esetén a magasabban iskolázottak között gyakoribb a depresszió.
• A jelenség regionális-kulturális különbségeket mutat – amíg a Dunántúlon 1988 és 1995 között a depressziós fiatalok aránya nem változott (sőt, Győr-Sopron és Vas megyékben javult is), addig a Dunától keletre jelentősen romlott. Az ország kettészakadása tehát lelki egészség szempontjából is egyértelmű.
• Az apa foglalkozását (a családi hátteret) a későbbi depressziós állapot szempontjából mintaadónak tekintik a kutatók.
• Az iskolába nem kerülő, munkanélküli fiatalok nagyobb arányban mutatnak deviáns magatartásformákat.

A munkanélküliségből adódó fiatalkori depresszió gyógyítása meglehetősen nehéz folyamat. A szakemberek – a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés mellett – alapvetően öt dolgot javasolnak – elsősorban a fiatal munkanélküli családjának.

• Érzelmi támasz. Bátorítsuk a depressziós személyt arra, hogy készítsen listát a pozitív és érdekes tevékenységekről, majd dolgozzon egy-egy alkalommal ezeken a területeken. Pipálja ki, amit már megcsinált.
• Termelékenység. Annak, aki depressziós, különösképpen szüksége van a valami hasznos dolog elvégzéséből fakadó megelégedettség érzésére nap mint nap.
• Étrend. A rendszeres időközökben elfogyasztott friss, természetes táplálék csökkenti a fizikai stresszt.
• Választások. Még a súlyosan depressziós emberek is hozhatnak egyszerű, mindennapos döntéseket, választhatnak. Ilyen például annak eldöntése, hogy valaki felkeljen-e reggel vagy maradjon az ágyban, nézzen-e televíziót egész nap vagy keressen valami más tevékenységet, öltözzön fel rendesen vagy maradjon háziköntösben. Az ilyen, nap mint nap hozott döntések sokat számítanak, mert formálják a jövőt.
• Mozgás. A rendszeres, aktív mozgás javítja a kedvet, növeli a jó közérzetet, javítja az alvás minőségét, oldja a stresszt, előmozdítja az egészséget és segít megelőzni a betegségeket.