Hogyan tartsuk meg munkatársainkat?

Ha egy cégnél hirtelen megnő a fluktuáció, egyszerre sokan jönnek rá arra, hogy állást kell változtatniuk, akkor a topmenedzser, illetve a topmenedzserek gyakran mutatnak a HR-igazgatóra és munkatársaira – ők a hibásak. Ez a szemlélet akár korszerű, akár nem, igencsak jellemző Magyarországra, ahol számos vállalati, társadalmi kultúra és szubkultúra él együtt.

Nagy fluktuáció – rossz jel

Nemrégiben az egyik nagy magyarországi multinacionális cégnél jelentősen megnőtt a kilépők száma. Korábban a távozókkal kitöltettek egy formális kérdőívet arról, hogy miért hagyják el a társaságot, és abból az derült ki, hogy a megkérdezettek 75-80 százaléka anyagi okokra hivatkozik, egyszerűen kevésnek tartja az általa keresett pénzt. A cég HR-esei azonban elgondolkodtak a dolgon, és miután valóban drasztikusan emelkedett a távozók aránya, alaposabban is elbeszélgettek a kilépőkkel. Indokolta ezt az is, hogy a bérviszonyok egyáltalán nem voltak rosszabbak a társaságnál, mint a konkurenseknél.





A részletes vizsgálat aztán meglepő eredményre vezetett. Az állásukat feladók jelentős része ugyan továbbra is fenntartotta, hogy kevés pénzt keresett a cégnél, ám megdöbbentően magas volt azoknak az aránya, akik a szűkebb munkahelyi környezetükre panaszkodtak. Kiderült ugyanis, hogy nem a nagyvállalat egészével, nem is elsősorban a fizetésekkel vannak gondok, hanem egy-egy kisebb részlegnél alakult ki olyan hangulat, amely aztán a távozási hullámot kiváltotta, s később tovább is gerjesztette.

A Cegosról

A Cegos Kft. 1995-ben alakult a párizsi székhelyű Cegos leány-vállalataként. A magyarországi kft. forgalma 2002-ben 225 millió forint volt. A cég árbevételének több mint fele vállalati tréningből származik, 33 százaléka nyílt tréningből, a többi, a fennmaradó 14 százalék pedig a tanácsadási tevékenységből folyik be.





A külső tényezők

A fenti persze csak egy példa a sok közül, amelyek rávilágítanak arra, mennyire fontosak az úgynevezett belső tényezők a menedzsment munkájában. Azokról a faktorokról van szó, amelyeket a döntéshozók saját hatáskörükben határozhatnak meg, és egyáltalán nem függnek külső tényezőktől. A külső jelen esetben akár a vállalat más részlegeit is jelenti, illetve a vállalati hierarchiának azokat a szintjeit, amelyek befolyásolása nem áll módjában az érintett menedzsernek.

Torma Kálmán, a Cegos vezető tanácsadója éppen ezekre a belső tényezőkre hívta fel a hallgatóság figyelmét: a vezetőnek ugyanis fejlődési lehetőséget, jövőképet, biztonságot és karrierlehetőséget is fel kell tudnia ajánlania beosztottjainak ahhoz, hogy azokat megfelelően motiválhassa. Ezek a belső tényezők persze nem elegendők, megfelelő „külső” faktoroknak is rendelkezésre kell állniuk: a jövedelem, a juttatások, a státusz a vállalat egészéhez kötődő, általában nem egyetlen menedzser által megszabott tényezők.





A teljes cikket a FigyelőNet-en olvashatod >>