Állj helyt a gáton!

Kriston Andrea

Miből vehetem észre, hogy gyengék a gátizmaim?
Ezzel a nyolc-tíz cm hosszú, enyhén hátrafelé csapott izmos csővel, azaz a hüvellyel nagyon furcsán indul a legtöbb nő kapcsolata. Nem is csoda, hiszen a testünk megérintése szégyenteljes, a családokban használt „ott lent” megnevezés jelzi a jólneveltség határát, a kamaszkorban feltámadó szexuális érdeklődést pedig sokan titkolják, elfojtják. Így legtöbbünk életéből kimarad a testi önismeret – pont ezen a nagyon fontos területen!

A nők elmondása szerint nőgyógyászuk jobban ismeri a hüvelyüket, mint ők maguk, így aztán annak változásait sem veszik észre. Az intimtornát tanult nőkön kívül ki az, aki tudja, hogy a hüvely felső, középső vagy alsó része, esetleg mellső fala vagy hátsó része a gyengébb? Hogy van-e benne bedomborodás, ami a belső szervek süllyedését jelzi még olyan korai stádiumban, hogy az visszafordítható?

A hüvely a medencénk belső főfala. A legfontosabb „támasztóizom”, amely határt szab a végbélnek, a méhtestnek és a húgyhólyagnak. Gyengesége esetén a rátámaszkodó szervek elnyomják, majd belesüllyedhetnek. Ezt a változást a nőgyógyászunk a vízszintesen, üres hólyaggal történő vizsgálat miatt már csak súlyosabb formában veheti észre. Sok nő panaszkodott már nekem, hogy az orvosa nem jelezte időben hüvelye gyengeségét. Ezt azonban mi is észrevehetjük! Bár a kevés idegvégződés nem kedvez a szerv érzékelésének, de ujjunk pontosan jelzi – egy tiszta körülmények között elvégzett belső megfigyelésnél –, hogy erősen ráfonódik-e teljes hosszában a hüvelyfal vagy sem. Tüneteket is tapasztalhatunk: levegő áramolhat a hüvelybe aktusnál vagy tarkóállásban végzett gyakorlatoknál, illetve víz kerülhet bele fürdésnél. Ilyen esetekben csupán a víz és a levegő kiürülését lehet érezni, soha nem azok bekerülését. Ez a gyengeség a „hüvelyszáj” egyértelmű jele.