A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövidtávon is meghatározzák teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, melyet a szénhidrátfelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg. A glikogén vagy a glukóz hiánya jelentős zavart okoz az izomműködésben, az agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszer működésében. Ha a szervezetben ezekből nincs jelen elegendő mennyiség, az az állóképesség és a fizikai teljesítmény jelentős mértékű csökkenését eredményezi.
A szénhidrát a legkönnyebben hozzáférhető energiaforrás, az emberi szervezet energiaszükségletének mintegy 50-55%-át kell fedeznie. A szénhidrát számos élelmiszer összetevője, többek között megtalálható a kenyérben, a burgonyában, a rizsben, a tésztában és az édességekben.
A szénhidrátok legismertebb formái például a tejcukor (laktóz), gyümölcscukor (fruktóz), répacukor (szacharóz), szőlőcukor (glükóz), valamint a gabonákban, zöldségekben, rizsben, burgonyában előforduló keményítő.
A nagy szénhidrát tartalmú ételek, mint pl. a kenyér, a gabona és a burgonyafélék a közhit szerint igen hizlalnak. A zsíros ételekhez viszonyítva azonban ez sokkal kisebb mértékű, hiszen a szénhidrátok grammonként kevesebb energiát szolgáltatnak, mint a zsírok. Továbbá sokkal jobban laktatnak, és így túlzott mennyiségben nemigen fogyaszthatók. Az elhízás akkor következik be, amikor az elfogyasztott táplálékkal az összes energiabevitel nagyobb, mint a szervezet által felhasznált energiamennyiség.