– Magyarországon az utóbbi időben több mint ötszörösére nőtt a szájüregi daganatos betegek száma, a rák miatti halálokok között az ötödik helyén áll sorolja az adatokat dr. Szalay Katalin, a Fog- és Szájbetegségek Országos Intézetének főorvosa. Évente kétezer ember hal meg a szájüreg rosszindulatú daganata következtében. Ennek egyik oka a nem megfelelő szájápolás, az elmulasztott szűrővizsgálatok, a másik az, hogy a rákmegelőző állapot ritkán jár fájdalommal, ezért sokáig észrevétlen maradhat. Ha korán fölfedezik, az elváltozások többsége eredményesen, rendszerint fájdalommentesen gyógyítható.
Bármilyen szokatlan színű, formájú elváltozást, illetve kinövést ajánlatos fogorvosnak vagy szájsebésznek megmutatni.
Rendszerint valamilyen fogászati panasszal érkezik a beteg, amikor rutinszerűen átvizsgáljuk a teljes szájüreget, azaz sztomato-onkológiai szűrést végzünk magyarázza a doktornő. Általában a rákmegelőző állapot két formájával szoktunk találkozni. A leukoplákia lapos, vagy a felszínből kissé kiemelkedő fehér foltként jelentkezik. Jobbára letört fog, elhanyagolt fogpótlás közelében alakul ki, mert a nyálkahártya megvastagodott keratinréteggel védekezik a folyamatos irritáció ellen. A lichen többnyire nem okoz fájdalmat.
Jelentkezhet kékesfehér folt, illetve fekély formájában. Az eritroplákia a nyálkahártya elvékonyodásának következménye, vörös foltként tűnik ki a környezetéből. Bármelyik elváltozással találkozunk, a beteget szájsebészetre, nyálkahártya-specialistához utaljuk, ahol szövetmintát vesznek. A szájüregi daganatok kialakulásában a legnagyobb kockázatot a dohányzás és az alkohol, különösen a tömény italok fogyasztása jelenti. De előidézhetik genetikai okok, környezetszennyezés, elhanyagolt fogak által kiváltott mechanikus inger, drogok, bizonyos foglalkozásoknál az ionizáló sugárzás hatása. Fontos szerepe van az életkornak, időseknél ugyanis gyakoribb. Akiben már előfordult szájüregi rák, számítania kell a betegség kiújulására.
A leggyakoribb rosszindulatú elváltozás a laphámrák. Elsősorban negyvenöt-hatvan év közötti férfiaknál alakul ki. Az okok között az alkohol, a dohányzás, illetve a hajlam mellett szerepet játszik az is, hogy ritkábban mennek fogorvoshoz. A nők jobban törődnek fogaik állapotával, hamarabb fordulnak szakorvoshoz, és döntő szerepük lehet a szájápolási szokások megváltoztatásában, az egész család egészségének megőrzésében.
A szűrés nem kerül semmibe a páciensnek, és nem jár fájdalommal mondja bátorítóan dr. Szalay Katalin. Aki dohányzik, félévente, évente keresse fel a fogorvost vagy a dentálhigiénikust. Ha egy elváltozás szövettani vizsgálatának eredménye rákmegelőző állapotot jelez, nem kell elkeseredni. Nagyon egyszerűen, fájdalmatlanul és jó eredménnyel lehet gyógyítani A-vitaminnal, gyógyszeres kezeléssel. Sebészeti beavatkozásra csak akkor van szükség, ha már rák alakult ki állítja a doktornő.
A daganatos betegségek korai felismerésében segít Árvai Magdolna: Élek, jól vagyok. Előzzük meg a daganatot! című, közelmúltban megjelent könyve. (Sanoma Kiadó).
