Szinte általánosnak mondható, hogy a negyven év fölöttiek többsége elhízott. Sajnos, az elhízás ma már gyermekkorban elkezdődik.
Ez sokkal inkább a rossz evési szokásoknak, mint a genetikai adottságoknak tudható be.
Egy felmérés szerint az átlagos európai nő húsz- és ötvenéves kora között legalább hét fölösleges kilót szed magára. A túlsúlyosak általában mentségeket keresnek megnőtt testsúlyuk megmagyarázására. Akiknek pedig semmi gondjuk nincs a testsúlyukkal, azt hangoztatják: valójában semmiféle trükk sincs abban, hogyan fogyjunk le: egyszerűen fogyasszunk kevesebb kalóriát, mint amennyit elégetünk! Hajjaj, ez azonban sokkal összetettebb, mint gondolnánk.
Miért olyan könnyű meghízni, és oly nehéz lefogyni?
tehetjük fel jogosan a kérdést.
A fogyás olykor igen nehéz és fáradságos feladat. Száz fogyókúrázó közül átlagban kilencvenötnek nem sikerül lefogynia, bármilyen módszert próbál is ki. Pedig köztudomású, hogy az elhízás nemcsak önmagában kellemetlen, hanem számos betegség cukorbaj, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, egyes rákbetegségek, stb. – kialakulásához vezethet. Minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb megszabadulni súlyfeleslegünktől. Százból kilencvenöt fogyókúrázó kudarcot vall, mert figyelmen kívül hagyják az emberi élettan alapvető törvényszerűségeit.
Lényegében ez azt jelenti, hogy amikor szigorúan diétázunk, és több mint három egymást követő napon át erőteljesen csökkentjük a táplálékbevitelt, szervezetünk ezt éhezésként értelmezi, és automatikusan lassítja anyagcserénket, hogy minél több tartalék zsírt tárolhasson. Ez rendkívül megnehezíti a súlycsökkenés folyamatát és mértékét. Hasonlóképpen, mikorra felhagyunk a diétával, anyagcserénk már annyira lelassult, hogy még ha hozzávetőleg fele annyit eszünk is, mint a fogyókúra kezdete előtt, újra hízni fogunk. Ezt nevezik jojó-effektusnak. Röviden összefoglalva: a fogyókúrák zöme téves hatásmechanizmusra épül, ezért a legtöbb esetben eredménytelen.
Szintén gyakori problémaforrás, ha valaki irreális célokat tűz ki maga elé; azért koplal, hogy olyan alakja legyen, ami genetikai adottságai miatt elérhetetlen a számára. A csalódás igencsak lelassíthatja, vagy meg is állíthatja a súlycsökkenés folyamatát. Fontos, tehát, hogy elfogadjuk alapvető testi felépítésünket, hogy megértsük: nem nézhet ki minden ember úgy, mint egy fotómodell.
Tehát a fogyókúra előtt és alatt testalkatunknak megfelelő, reális célokat tűzzünk magunk elé.
Prof. Dr. Sci. Med. Szedlák-Vadócz Valéria
További információért kattints ide: www.vitaminstation.hu