Rabul ejtõ szenvedély

Az ember lehet vegyi anyagok, alkohol, nikotin, gyógyszerek, drog, illetve szokások rabja, mint a játék-, munka-, szex-, internetfüggőség. De ide sorolhatók a kényszeres vásárlás, evés, és hasonló, az egészséget, illetve a környezetet károsító viselkedésformák.


A kábítószer kivételével a „káros” szenvedélyeket elnézően ítéli meg a közvélemény.
– A mai kor embere valójában nem érzi jól magát a bőrében – állítja dr. Csernus Imre pszichiáter. – Nehezen tudjuk megfogalmazni, kifejezni érzéseinket, a felgyülemlő feszültség pedig lelki terhet jelent. A dohányzás kialakulásában a mintakövetés dominál, a szülők, a tekintélyként elismert személyiségek utánzása. Ám a fiatal ember nem gondol arra, hogy a nikotin az egyik legsúlyosabb addikciót (hozzászokást) okozza. Sokan csak akkor hagynak fel a dohányzással, amikor figyelmeztető jel érkezik.

Tudta?

Többféle program segíthet leszokni a dohányzásról. Minden tüdőgondozóban dolgozik olyan orvos, akitől tájékoztatást és támogatást kérhet.

Hazánkban is elérhető az anonim alkoholisták világméretű szervezete. Pontosan tudják, min megy keresztül a megrögzött iszákos, amikor szabadulni akar szenvedélyétől, ezért valóban hatékonyan tudnak segíteni.

Egyéb szenvedélybetegséggel kapcsolatban a háziorvostól lehet tanácsot kérni.

Az összes függőség hátterében a kompenzációk, pótcselekvések széles tárháza fedezhető fel. Ahelyett, hogy a feszültségeinket megpróbálnánk verbalizálni, kifejezni, megbeszélni. A függőséget kialakító viselkedési formákkal látszólag senkinek sem árt az ember. Másként vélekedik a pszichiáter.
– A munkamánia kiválóan alkalmas arra, hogy elfedje a konfliktusokat, a boldogtalanságot, önbizalomhiányt. Mögötte gyakran az érzelmi intelligencia hiánya rejtőzik. A játékszenvedély sem ártalmatlan. Beszűkíti a tudatot, mint a drog, és sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor elfogy a pénzük. A nagy nyeremény reményében kölcsönkérnek, és mindig van egy újabb tuti tippjük, miközben széthullik a családjuk.

Elnéző mosollyal nyugtázzák, ha valaki többet iszik a kelleténél, de kínos magyarázkodásra kényszerül az, aki csak ásványvizet kér.
– Az emberek nincsenek tisztában a betegség kockázatával – mondja a pszichiáter. – A részeg ember mérgezett (intoxikált). Az alkoholista „rátölt”, „szinten tart”, különben pocsékul érzi magát. Olyan szinten elfogadott a társasági ivás, hogy az alkohol rendszeres használata fel sem tűnik.
Magyarországon a mentálhigiénés helyzet lesújtó. Önismeretben, a konfliktusok kezelésében, feszültségeink levezetésében készületlenek vagyunk, eszköztárunk szegényes, pedig az empátia, a tolerancia, a kontroll megtartásának képessége tanulható, fejleszthető.
– Az alkoholista leszokhat az italozásról, de a világhoz ugyanolyan erőszakos, dúvad, agresszív vagy gyáva módon viszonyul, ha a személyiségét nem kezdi el csiszolni – állítja a doktor.
A személyiség, az érzelmi élet fejleszthető. Újra tartalmat kaphatnak olyan szavak, mint erkölcs, tartás, becsület. Az őszinte érzések, figyelmesség, a másik tiszteletben tartása és elengedése érettebb személyiségről tanúskodnak.