Mi hiányzik az életedbõl?

Mit lehet ilyenkor tenni?

Talán mert mindent meg lehet szokni, mert előbb-utóbb minden rutinná válik, nehéz szem előtt tartani életünk lelkesítő és kielégítő részeit. Ha megkérdezem, sokan nem tudják, mi tehetné dinamikusabbá, értelemmel telibbé, érdekesebbé az életüket. Akinek pedig van egy tippje, az olyan dolgok után vágyakozik, melyek saját bevallása szerint rajta kívül állnak (és melyek birtokában mások ugyanilyen unalmasnak és értelmetlennek érzik a mindennapjaikat). 

Mi az előnye ennek a szemléletnek? 

Semmit nem kell tenned, és továbbra is sajnálhatod magad az életed egyhangúsága

miatt.  Ez nem nagyon jó, de sokkal kényelmesebb annál, mint hogy elkezdd keresni, mivel hozhatnál változást. Pedig valószínű, hogy az agyad ezzel az érzéssel egy kihívás elé állít, hogy teljesebbé és szórakoztatóbbá tedd az életed. Nézzük meg együtt, hogy milyen irányban indulhatnál el, jó?

Először is nézz körül, és vizsgáld meg a lehetséges tényezőket. Mi okozhatja ezt az állapotot? Fáradtság? Túlterheltség? A megbecsültség hiánya? Unalom? (Mivel kapcsolatban?) Rutin? Nem látod a fényt az alagút végén? (Mi jelentené a fényt?) Lehet, hogy több kérdés is rád vonatkozik. Amikor ezeket felismerted, írd le őket, és gondolkozz el azon, mi az az egy, legfontosabb dolog, amit tenni tudnál, hogy javíts ezen a tényezőn. Ezt tűzd ki célként (a hatékony célkitűzésről és célmegvalósításról júliusi cikkemben írtam). Ez persze nem mindig egyszerű, és a legtöbb esetben tovább kell vizsgálódnunk az előrelépés

érdekében. Például, ha a megbecsültség hiánya az egyik tényező, ez mit jelent? Kitől várod, hogy megbecsüljön? Mástól vagy önmagadtól? Ha az utóbbi, akkor Te mit értékelnél leginkább önmagadban? Ha mástól, mi kellene ahhoz, hogy megbecsüljön? Mit kellene tenned? Kivé kellene válnod? Ez hogyan fér össze a saját értékeiddel? Talán nem is tőled függ? Miért olyan fontos az ő véleménye? Ès így tovább.

Erre a problémára (tapasztalatom szerint) végül kétféle megoldás van a legtöbb esetben. Az egyik, hogy tudatosítjuk önmagunkban azoknak az értékeinknek a felismerését, melyek hatására olyanná alakítottuk az életünket, amilyen. A másik, hogy önmagunkat egy kihívás elé állítjuk.

Kérdések és válaszok

Az első lehetőség talán a könnyebbik, ezért kezdjük azzal. Milyen tudatos döntéseket hoztál az utóbbi 5, 10, 25 évben? Ezek milyen előnyökkel jártak? Mit tettek lehetővé? Ma mit gondolsz ezekről? Hogyan lehetett volna másképp? Ha meg kellene nevezned öt dolgot az életedben, amit semmiért nem adnál fel, mik lennének ezek? Mitől mosolyogsz? Mi tölt el boldogsággal?  Ezek a dolgok ma hol szerepelnek, hol jönnek elő a mindennapjaidban? Mennyire becsülőd meg őket? Mi villanyoz fel? Emlékezz vissza arra az időre, amikor lelkes és energikus voltál. Mi volt akkor körülötted? Te milyen voltál? Melyek azok a tényezők, melyek akkor jelen voltak, most pedig hiányoznak? Hogyan tudnád visszahozni ezeket?

Ha ezzel a kérdés-, és remélhetőleg a részedről válaszsorozattal fel tudod lendíteni a mindennapjaidat, az nagyszerű. De az is lehet, hogy nagyobb változásokra van szükséged. Ebben az esetben fogalmazd meg, mi kellene ahhoz, hogy energikussá, értelemmel telivé, izgalmassá váljon az életed. Milyen lenne, ha igazán klassz lenne? Mely elemeket látod ebben, ami ma nincs meg? Ezek közül melyek megvalósíthatóak? 

A legnehezebb kérdést a végére hagytam, pedig ez lehet a legfontosabb: hol állsz a saját kiteljesülésed útjában? Mit tennél, ha mernél? Mitől félsz? Hogyan tudnál teret nyitni a változásnak, a lehetőségeknek? 

Én azt gondolom, mindenkinél előfordul, hogy beleun abba, ami “van”. Az újítás, az új kihívások keresése érdekessé teszi az életet, és mindenkinek jót tesz.  A kérdés az, hogy amikor az agyunk rámutat, hogy ennek jött el az ideje, rossz kedvvel harcolunk e felismerés ellen, vagy nagy lehetőségként fogjuk fel.