nlc.hu
Életmód
Peti a Pasarétrõl

Peti a Pasarétrõl

Geszti Péternek volt honnan örökölnie a tehetségét, hiszen édesanyja, Márta néni sem jön zavarba, ha meg kell szólalnia, és egyikük sincs híján a humorérzéknek. A szövegmondó kisiparos olyannyira jól érezte magát a családi fészekben, hogy huszonöt éves koráig fel sem merült benne, hogy elköltözik.

Azon a kapun csöngettünk be, amely előtt hajdanán falkában álldogáltak a rajongó tinilányok, és azt kiabálták: Geszti Péter, gyere ki! Az édesanya jól emlékszik az Első Emelet formációval járó hihetetlen felhajtásra.
– Abban az időben iszonyú népszerűek voltak a tinédzserek körében, holott még maguk is szinte azok voltak. A fiam éppen nehéz éveken volt túl. A katonaságnál leszakadt a retinája. Négyszer operálták. A hosszas kórházi kuksolás alatt kereste fel régi barátja, a Berkes Gabika, hogy a zenekaruknak nagyon kéne egy szövegíró. Pétert ekkortájt fedezte fel a reklámipar is. Fokozatosan nőtt bele a szakmába, párhuzamosan futott a két dolog. A színészet felé egyáltalán nem hajlott, pedig foglalkoztatott gyermekszínész volt. Többek közt ő volt Mézga Aladár hangja. Főiskolás évei alatt Marton Frigyes mellett segédkezett. Később egy kereskedelmi rádió műsorvezetője lett, ahol gyakran szedte rímbe mondandóját. A Magyar Televízióban évekig vezette a fiatalok kedvenc műsorát, az Ászt, később a Rock-stúdiót, illetve a Megáll az észt.

A sokoldalú felnőtté cseperedett Péter nosztalgiával emlékezik a szülői házban eltöltött gondtalan gyermekévekre.
– Amikor én kicsi voltam, ez a környék nagyon hangulatos helynek számított, mert nem volt ilyen bitang forgalom, mint most. Jól éreztük magunkat, a felnőttekkel is kijöttünk. Suli után a játszótéren, a Vízhordó nő szobránál volt a gyülekező, amit mi csak pucér csajnak hívtunk. Itt nemcsak focizni lehetett, hanem bujkálni egymás elől, pár évvel később pedig a csajokkal randevúzni.

A nemrégiben hetvenkettedik évét betöltő édesanya mindig toleránsan kezelte fia szívügyeit, nem szólt bele választásába. Inkább megkedvelte a lányokat, néhányukkal a mai napig tartja a kapcsolatot. Ottjártunkkor is éppen telefonált Péter első komoly barátnője, hogy születésnapja alkalmából köszöntse Márta nénit.
– Nagyon szerettem ezt a lányt. Neki sikerült elérnie, hogy a fiam végre beköltözzön a saját lakásába, ami akkor már egy éve üresen állt, mert nem akaródzott neki elhagyni a szülői házat. Megsirattam, amikor két év után szakítottak, mint ahogy a többieket is. Azt hiszem, csak egyetlen leányzó volt, akit nem kedveltem.

Péter gyakran beugrik az egykori családi fészekbe, hiszen nemcsak édesanyja, hanem négy gyerek is számít rá. Leánya halála után Márta néni magához vette unokáit.
– A gyerekek, Dani, Dóra, Karolina, Rozi, respektálják Pétert, afféle apapótléknak tekintik. Világra szólóan rendes gyerekem van. Imádjuk egymást. Előfordul, hogy éjjel fél tizenkettőkor pittyeg a mobilom, hogy mami alszol? Gondoskodik rólam, igazi támaszom volt a betegségem alatt is. Megbeszéljük a közös ügyeinket, hiszen én intézem a cégünk dolgait. Ha betér hozzánk, szeretném etetni, mint hajdanán. Kamaszkorában szép mennyiségeket tudott eltüntetni, most már vigyáz a vonalaira, különösen, hogy készül a januári Rapülők-koncertre. Úgyhogy mindig tartok a hűtőszekrényben fehér húst, salátát, zöldségféléket, savanyúságot. Igyekszem a kedvében járni. Megérdemli, mert sokat tesz értünk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top