Ugyanakkor bámulatos az az alkalmazkodás, melynek során az eredetileg támasztó-fogó funkciót betöltő hátsó végtag a test terhét viseli.
A láb orvosi értelemben
A lábon anatómia értelemben a bokától lefelé eső részt értjük, a hétköznapi értelemben használt ‘láb’-at orvosi használatban alsó végtagnak nevezzük.
A térdízületet alkotó felső csont, a combcsont (femur) a csípőízülettel rögzül a medencéhez. A térdízületet alkotó alsó két csont, a síp- (tibia) és szárkapocs- (fibula) csont alul a bokaízület (felső ugróízület) villáját alkotja. A bokatörések során ez a ‘bokavilla’ sérül a legtöbbször. A bokavilla a lábfejhez kapcsolódik.
A lábfejet 26 csont alkotja (7 lábtőcsont, 5 lábközépcsont, 14 lábujjcsont). A nagylábujjat (vagy öregujjat) csak 2 ujjcsont alkotja, szemben a többi lábujjal, ahol 3 csontot találunk. Ezeket a csontokat több mint 100 szalag és húsznál is több izom tartja össze és mozgatja.
Kiemelt jelentősége a lábboltozatoknak – melyeket a ‘lúdtalp’ blogban már részletesen tárgyaltam – a nagyujj alapperc és lábtőcsont közötti ízület deformitásának (bütyök), valamint a többi lábujjcsontok közötti deformitásoknak van (kalapácsujj).