A férfiak születéskor várható élettartama nagyjából tíz évvel rövidebb, mint a nőké. Bár a környezeti és civilizációs ártalmak egyformán sújtják az emberiséget, a férfiak hamarabb esnek áldozatul a különféle kóroknak. Az erősebb nem a túlélésben gyengébbnek bizonyul. A férfiak nem tulajdonítanak jelentőséget a figyelmeztető tüneteknek, és mire szakemberhez kerülnek, a betegség már nagyobb rombolást végez a szervezetükben.
Magatartáskutatók szerint az emberi társadalom évezredes történetében a férfi-nő szereposztás egyre jobban eltávolodott a természet által megszabott mintáktól. A távolság jelentősebb a férfinál. Civilizációnkban a családfő már nem vadászni jár, ahol az erejével, ügyességével, fizikai adottságaival kell bizonyítania rátermettségét, hanem a gazdasági életben elérhető teljesítménye, és a kiharcolt pozíciója jelzi helyét a társadalmi rangsorban. Izmai helyett a megszerzett javaira büszke. A testi kondíció, az egészséges életforma önmagáért való luxusnak számít. Miközben a férfiak többségét az a felelősség nyomasztja, miként biztosítsák családjuknak a megélhetést, sem idejük, sem energiájuk nem marad a testedzésre.
A középkorú magyar népesség egészségi állapota siralmas állapítható meg a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének felméréséből. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a férfiak között a gazdasági-iskolázottsági különbségek, és a munkanélküliség jelentik a legfőbb kockázatot. Ugyancsak fontos tényező az emberek közötti bizalmatlanság, az ellenségeskedés, a segítségnyújtás és együttműködési készség alacsony foka, továbbá az, hogy nem számíthatnak a civil szervezetek támogatására sem. Az ellenségeskedés, a gyűlölet a szívinfarktus nagyobb kockázatával jár, mint az elhízás, a dohányzás vagy a magas koleszterinszint. Nőknél több védő faktort találtak: a képesség a kölcsönös segítségre és bizalomra nagyobb pozitív erőt jelent, mint amennyire negatív hatású az anyagi helyzet romlása. Pozitív tényező az úgynevezett megbirkózási stratégia, a problémamegoldó készség megléte. Ezek hiányában csak rossz megoldást választhat az ember: az evés-ivásba menekülést, a feszültség levezetését másokon.
Balog Piroska, a Magatartástudományi Intézet kutató pszichológusa külön elemezte a házastársi stressz és az egészségi állapot összefüggéseit.
Ahogyan egy válásról szóló könyvben olvastam: minden házasságban két házasság van: az egyik a férjé, a másik a feleségé. Azt vizsgáltam, hogy akiknél a kérdőív alapján magas a házastársi stressz, azoknak a férfiaknak és nőknek milyen az egészségi állapotuk. Jelentős összefüggést mutatott a depresszióval, az alvászavarokkal, a vitális kimerültséggel. A házastársi stressz depresszióhoz vezet, viszont már az enyhe depresszió is növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, akárcsak a kezeletlen alvászavar. Egy enyhén depressziós nőnek, férfinak kétszer-négyszer nagyobb az esélye a magas vérnyomásra, szívinfarktusra, és négyszeresére-hatszorosára nő az agyérbetegség, illetve más szívbetegség rizikója. Eredményeink alapján a harmonikus házasság egyértelműen egészségvédő.