Miért van szükségünk szénhidrátokra?

A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, amelyet a szénhidrátfelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg. A glikogén vagy a glukóz hiánya jelentős zavart okoz az izomműködésben, az agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszer működésében. Ha a szervezetben ezekből nincs elegendő mennyiség jelen, az állóképesség és a fizikai teljesítmény jelentős mértékű csökkenését eredményezi.


A szénhidrát a legkönnyebben hozzáférhető energiaforrás, az emberi szervezet energiaszükségletének mintegy 50-55%-át kell ezekből fedezni. A szénhidrát számos élelmiszer összetevője, viszonylag nagy mennyiségben található a kenyérben, a burgonyában, a rizsben, a tésztában és az édességekben.


A szénhidrátok legismertebb formái például a tejcukor (laktóz), gyümölcscukor (fruktóz), répacukor (szacharóz), szőlőcukor (glükóz), valamint a gabonákban, zöldségekben, rizsben, burgonyában található keményítő.

A cukrok és keményítők egyaránt 4 kilokalóriát (17 kJ) szolgáltatnak grammonként. A cukrok könnyen emészthető, egyszerű vegyületek, a keményítők esetében ez akkor igaz, ha azokat főzött formában fogyasztjuk. A keményítőket „komplex szénhidrátnak” is nevezik.





A nagy szénhidráttartalmú ételek, mint pl. a kenyér, a gabona és a burgonyafélék a közhit szerint igen hizlalnak. A zsíros ételekhez viszonyítva azonban ez sokkal kisebb mértékű, hiszen a szénhidrátok grammonként kevesebb energiát szolgáltatnak, mint a zsírok. Továbbá sokkal jobban laktatnak, és így túlzott mennyiségben nemigen fogyaszthatók. Az elhízás akkor következik be, amikor az elfogyasztott táplálékkal az összes energiabevitel nagyobb, mint a szervezet által felhasznált energiamennyiség.

Az édességek fogyasztása – természetesen ésszerű határokon belül – egy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó, átlagos fizikai aktivitású gyermek és felnőtt esetében is beilleszthető az étrendbe.
A gyermekeket nem érdemes 100%-osan eltiltani az édességtől, ugyanis náluk a tiltás még inkább felkelti a vágyukat és az érdeklődésüket az édességfogyasztás iránt (mint tudjuk, a „tiltott gyümölcs” a legfinomabb).


Mértékkel

Egy iskoláskorú gyermeket már meg lehet tanítani arra, hogy az édesség, az ünnepi finomságok nem a jutalmazás vagy ajándék tárgyai, hanem mint minden élelmiszernek, ennek is megvan a helye az egészséges táplálkozásban. Egy kis odafigyeléssel megalkotható a főétkezések és az édesség fogyasztása közötti egyensúly.





Fontos, hogy az édességek lehetőleg ne főétkezések helyett kerüljenek fogyasztásra, hanem inkább étkezések (pl. ebéd) után, zárófogásként, desszertként, és egy adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, 1-2 szem cukorka, 1 szelet sütemény. Fontos az is, hogy az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak 1-2 alkalommal szerepeljen az étrendben.
A korlátok közé szorított édességfogyasztással, a nasi ésszerű mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend.






Látogass el a honlapunkra! »

Játssz velünk! »