|
Jógairányzatok (útikalauz kíváncsiskodóknak)
A jóga napjaink egyre divatosabb mozgásformája, ami nem is csoda, hiszen nem igényel sok helyet, nagy felszerelést, mondhatni, a városi ember sportja. Emellett azonban remekül oldja a stresszt, csökkenti a civilizációs ártalmakat és felszabadítja a boldogsághormonokat. Alábbi összeállításunk azok számára készült, akik szeretnének elindulni a jóga útján, de nem tudják, hová forduljanak, mire számítsanak. Bár Magyarország még nem tekinthető vezető jóganagyhatalomnak, mégis nagy hagyománya van (Baktay Ervin, Weninger Antal, Dely Károly, Yesudian stb.). Mindenekelőtt szeretném áttekinteni a jóga hagyományát és irányzatait, majd ismertetni néhány olyan iskolát, amelyet itthon is kipróbálhatnak a jógázni vágyók.
A jóga forrása
A jóga ősforrásai egyértelműen az indiai Védákig nyúlnak vissza. Az ősi szanszkrit nyelvű írások mind filozófiai-világnézeti rendszernek, mind vallási-önmegvalósítási folyamatnak tekintik a jógát. A klasszikus ind filozófia, a szad-darsana hat rendszere közül a jóga az egyik. Ennek alapművét Patandzsali Risi alkotta meg, és Jóga-szútraként ismert (online verzió: klikk ide!). Ezt az írást a hagyomány kb. 5-6000 évesnek tartja. A mű elsődlegesen a jóga magasabb szintjeivel, a meditációval, a tudati fejlődéssel és az elme működésével foglalkozik. Rövid aforizmái azonban minden később kialakult jógairányzat alaptételeivé váltak.
 |
Patandzsali Risitől származik a jóga rendszerének nyolc fokozatra történő felosztása, amelyet astanga jógának neveznek (online verzió: klikk ide!). A modern kori jógairányzatok legtöbbje e nyolcfokú rendszer egy vagy több elemére helyezi a hangsúlyt. A nyolc szint pedig a következő:
1. Jáma erkölcsi tilalmak (erőszakmentesség, igazmondás, nemlopás, szexuális önmegtartóztatás, mentesség a birtoklásérzettől).
2. Nijáma erkölcsi előírások (tisztaság, elégedettség, aszkézis, a szent iratok tanulmányozása, Isten imádata).
3. Ászana jógapozitúrák. Ez a szint a legismertebb, és ez alkotja a hatha jóga irányzatok gerincét. Az ászanák kategóriájába tartoznak a kitartott pozíciók, a mozgó jógagyakorlatok, a sat-karma tisztítófolyamatai (a különböző testi nyílások és a bélrendszer tisztítása), valamint az olyan finomabb szintű jógagyakorlatok, mint a bandhák (izomzárak), kriják (belső folyamatok) és a mudrák (kombinált kéz- és testtartások), amelyek hozzásegítenek a jóga magasabb szintjeinek megközelítéséhez.
4. Pránájáma tudatos légzés. A jóga különböző légzőgyakorlatainak fő célja a szervezet csatornáiban keringő prána (életerő) áramlásának tudatosítása, szabályozása, amely elengedhetetlen feltétele az elme lecsendesítésének és meditációhoz való felkészítésének. A pránájáma szinthez tartoznak a laja jóga és náda jóga irányzatokban gyakorolt meditatív légzőgyakorlatok és belső hangokra való koncentrációs technikák, valamint a Kundaliní- és tantra jógában a belső tűznek vagy teremtőerőnek nevezett Kundaliní-energia felébresztésére szolgáló gyakorlatok.
 |
5. Pratjáhára az érzékek visszavonása. Ez a szint már a jóga magasabb szféráihoz tartozik, amelyen a meditációhoz való előkészülés gyanánt a jógi visszavonja érzékeit azok tárgyaitól, és egy félreeső helyre vonulva tisztítja a tudatát.
6. Dháraná a figyelem összpontosítása. A koncentrációs gyakorlatok már a meditáció megelőző fázisaként elősegítik az elme működésének tudatos irányítását.
7. Dhjána meditáció. A meditáció gyakorlása során a jógi elmeműködését visszavonja a testi funkcióktól és a külső változásoktól, és kizárólagosan a meditáció tárgyára rögzíti, ami Isten valamely formája, vagy a brahman a személytelen isteni ragyogás vagy pedig az ébredező Kundaliní-energia.
8. Szamádhi a transz állapota. A meditáció tökéletességét elérve a jógi átéli, megtapasztalja szerves kapcsolatát a meditáció tárgyával, és eléri az önmegvalósítás tökéletességét.
Patandzsali tágabb értelemben is kategorizálja a jógairányzatokat. A cselekvés jógájának kategóriájában említi a karma jógát (védikus rituációk és lelki kötelességek végzése), a dzsnyána jógát (a Védák filozófiai tudásának tanulmányozása) és a bhakti jógát (Isten személyes formájának odaadó imádata mantra jóga és púdzsák, vagyis imádati szertartások végzése által). Az elmélyedés jógájának kategóriájába pedig a meditáció vagy rádzsa jóga tartozik, melynek kiinduló lépcsőfokai a fentebb említett astanga jóga első négy szintje.
Korábbi cikkeink a témában: |
 |
Az írásos emlékek sorában a további, ismertebb művek keletkezése már a 1415. századra tehető, bár kétségtelen, hogy szerzőik számos előző mester tanításának lényegét összegezték. A Hatha-jóga-pradípiká (online verzió: klikk ide!) szerzője Szvámí Szvátmáráma, és művében a jóga alapvető tanításait és bevezető szintjeit tárgyalja részletesen. A másik ismert mű a Gheranda-szamhitá (online verzió: klikk ide!), amely részletesebben foglalkozik az astanga jóga összes szintjével. A következő átfogó mű a Siva-szamhitá, amely azonban már nem foglalkozik részletesen a hatha jóga alapszintjeivel, hanem a pránájámától kezdődően a magasabb szinteket, a Kundaliní felébresztését és a meditációs folyamatokat tárgyalja. A Siva-szamhitá szerint a jógának négy felosztása létezik: mantra, hatha, laja és rádzsa jóga. A legelső folyamat a mantrák (szanszkrit imák) segítségével végzett meditációra fekteti a hangsúlyt, ami a testi megpróbáltatásokat nehezen tűrő tanítványok számára is megnyitja a kaput az önmegvalósítás felé. A rádzsa jóga pedig a nyolcfokú jóga szinonimájának tekinthető, vagyis a jelölt az alacsonyabb lépcsők gyakorlása és elsajátítása után léphet a magasabb szintekre. A Góraksa-szamhitá szintén egy ismert középkori guru, Górakhnáth írásainak gyűjteménye. A jógatradícióhoz kapcsolódik még néhány Upanisad is, amelyek inkább a jóga filozófiai hátterét és a meditációval kapcsolatos részleteket elemzik.
A guru-tanítvány láncolat
A védikus tudás minden formája mesterről tanítványra száll alá. Nem elég az írásos útmutatás, a guru személyesen képzi a tanítványt, hogy a gyakorlatban is tökéletességre vihesse a jóga gyakorlását. Éppen ezért érdemes gyakorlott jógaoktatóhoz fordulni, ha sikeresen akarjuk elsajátítani a jóga különböző szintjeit. A történelmileg is jegyzett első híres guru Górakhnáth volt (kb. 12. század), majd utána a Nyugat számára is ismert első személyiségek Swami Vivekananda (18631902) és Paramahamsa Yogananda (18931952) voltak. A továbbiakban azon mesterek neveit említjük meg, akik ma is élő jógairányzatokat hoztak létre.
 |
Sivananda-jóga
Ezt a jógairányzatot Swami Sivananda (18871963) alapította. Az irányzat a korábban felsorolt több stílust egyesíti magában, gyakorlói tizenkét ászanát emelnek ki, amelyeket mindennapi gyakorlásra javasolnak. Az ászanákat több percig tartják ki, közben pihennek. Részletesen foglalkoznak a táplálkozással, az életmóddal, és a pránájáma és a meditáció gyakorlatára is nagy hangsúlyt fektetnek. Rendszeresen tartanak kirtan-összejöveteleket (közös mantraéneklést). Swami Sivananda alapította a Divine Life Societyt, amely a jóga oktatása mellett egyéb oktatási és szociális, karitatív tevékenységekkel is foglalkozik. Főhadiszállásuk a Himalája lábainál fekvő Rishikesh.
| Itt próbálhatod ki: www.spirituart.hu |
 |
Iyengar-jóga
B. K. S. Iyengar (1918), korunk egyik legismertebb jógamestere módszerében a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt, több mint 60 éves tapasztalatára támaszkodva. A rendszer gyakorlói többszáz-féle ászanát sajátítanak el, és különböző jógakellékeket (padok, téglák, párnák, övek stb.) is használnak a gyakorláshoz. Több könyve megjelent magyarul, amelyek az ászanák és a pránájáma végzésével foglalkoznak. Az ászanákat 15 percig tartják ki, közben pihennek. Különböző egészségi állapotú és felkészültségű gyakorlóknak is javasolható.
| Itt próbálhatod ki: szurja.hu |
Satyananda-jóga
Swami Sivananda egyik híres tanítványa Swami Satyananda Saraswati (1923), a Bihar School of Yoga alapítója. Könyvei a jógairodalom alapműveinek számítanak. Rendszerében kb. 150 ászanát alkalmaz, köztük többet dinamikusan ismételnek a légzés ritmusára. A klasszikus jógaírások hagyományait szorosan követve a hangsúlyt a pránájámára, a mudrák és bandhák gyakorlására helyezi, a csakrák aktiválása és a Kundaliní-energia felébresztése céljából. A jóga-nidra mélyrelaxációs technikát is oktatják. Alapos és ajánlható jógastílus, különböző betegségek gyógykezeléséhez is nagyon hasznos.
Itt próbálhatod ki: www.satyananda.hu |
Himalája-jóga
Az irányzatot Swami Rama alapította (19251996), aki sokat foglalkozott a jóga egészségre és tudatra gyakorolt hatásainak tudományos bizonyításával. Az általa alkotott jógarendszer kíméletesen, de következetesen tereli a gyakorlókat a test és az elme működésének tudatosítása, az egészség és harmónia visszaszerzése felé. A foglalkozásokon relaxáció és precízen felépített, kímélő ászanák szerepelnek, amelyek főleg a gerinc működésének helyreállítását szolgálják. Az ászanák között nem pihennek sokat, és nem tartják ki túl hosszú ideig. A pránájámára és a meditációra helyezik a hangsúlyt. Kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes irányzat.
 |
Itt próbálhatod ki: mandalayoga.hu |
Jóga a mindennapi életben
Ezt az irányzatot Swami Maheshwarananda (1945) alapította. Swamiji a jóga eredeti hagyományai alapján építette fel mesteri és átfogó rendszerét, a Jóga a mindennapi életben-t, amely kifejezetten a modern civilizáció emberének igényeihez igazodik. Bármikor élhető és gyakorolható kortól, nemtől, társadalmi helyzettől és felekezettől függetlenül. A nemzetközi szervezet központjaiban elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A jógafoglalkozásokon ászanák, pránájámák és meditációs technikák sajátíthatók el.
Itt próbálhatod ki: www.joga.hu |
Astanga vinyásza jóga
Az astanga vinyásza jóga (röviden astanga jóga) egy erőteljes és dinamikus jógarendszer. Eredete a legendák homályába vész, de a dél-indiai Mysore városában Sri K. Pattabhi Jois (1915) máig is a hagyományos módon tanítja. Az astanga vinyásza jóga jellegzetessége, hogy az ászanákat meghatározott sorozatokba rendezve, egyhuzamban, megállás nélkül hajtják végre. A helyes gyakorlat olyan, mint egy tánc, amelynek ritmusát a légzés adja. A mozgás és a légzés összehangolását vinyászának nevezik. Ugyanakkor a vinyásza az ászanákat összekötő mozdulatsor neve is. A vinyásza hőt gerjeszt, amely hajlékonnyá teszi a testet és eltávolítja a méreganyagokat. Az eredeti astanga jóga rendszerben hat vinyászát (sorozatot) gyakorolnak. Modern változatai power yoga néven is ismertek.
 |
Itt próbálhatod ki: www.astanga.hu |
Agni-jóga
Az Agni-jóga egy dinamikus hatha jóga rendszer, melynek célja az emésztési tűz felébresztése és a szervezet sejtszintű méregtelenítése. A kezdő vinyásza 30 gyakorlatból áll. Az ászanákat folyamatos egymásutánban hajtják végre, mindegyiket 21 lélegzetvételig tartják ki. Mivel a kitartások hosszabbak, mint az astanga jógában, az Agni-jógát előnyösebb 36 fokra felfűtött és 6070%-os páratartalmú helyiségben végezni, annak érdekében, hogy az ízületek megpuhuljanak és az ászanák mélyre hassanak. A bőséges izzadás elősegíti a külső-belső átalakulást, és a pózokkal, valamint a légzéssel való azonosulást. Ugyanakkor a jóga könnyen tanulható, míg pl. az astanga jóga elsajátítása többéves előképzettséget igényel. A felfűtött helyiségben gyakorolt jóga egyre népszerűbb Nyugaton, Hot yoga, Moksha yoga stb. néven oktatják. Egyes oktatók testhőmérsékletnél melegebbre fűtik a termeket, ez azonban már nem tekinthető kedvezőnek az anyagcsere és a méregtelenítés szempontjából.
| Itt próbálhatod ki: www.atmacenter.hu |
Mantra jóga
A mantra jóga az egyik legősibb módszer a tudat tisztítására és felemelésére. Fizikai alkalmasságtól függetlenül gyakorolható, hiszen egy meditációs folyamat, amely szanszkrit mantrák, imák ismételgetéséből áll. A leghíresebb mantrák az Óm és a Hare Krisna. A mantra jóga gyakorlói részletes filozófiai ismereteket is elsajátítanak a jóga spirituális aspektusainak megismerése érdekében. Egyes iskolákban hatha jóga gyakorlatokkal is kiegészítik a mantra jógát. Sőt, sok iskolában, amely nem kifejezetten mantra jógát oktat, rendszeresen van kírtan, vagyis szanszkrit mantrák közös éneklése.
 |
| Itt próbálhatod ki: www.nilamani.hu |
Luna-jóga
A Luna-jóga célja a nőiség megerősítése a szexuális szervekre irányuló jógagyakorlatokon keresztül. Hozzátartozik a megfelelő légzés, ami a férfi- és női energiák kiegyensúlyozását szolgálja a női testben. A Luna-jógát férfiaknak is ajánlják, ugyanúgy pozitívan hat férfiaknál a potencia növelésére, a prosztatapanaszok megelőzésére, serkenti a spermaképződést és annak minőségét javítja. A Luna-jóga megalkotója és népszerűsítője Adelheid Ohlig módszerébe beépítette Aviva Steiner izraeli tánc-jóga és gimnasztikaoktató és pszichoterapeuta sikeres tapasztalatait.
| Itt próbálhatod ki: www.aranybuddha.hu |
A szerkesztő ajánlásával: |
