Ha támadnak a frontok

Frontok jönnek-mennek, hazánkban elég sűrűn, a statisztikai adatok szerint egy hét alatt átlagosan egy-két front vonul át. A szervezetünk pedig néha túlreagálja az időjárási változásokat. Ezt hívják frontérzékenységnek. A magyarok többsége a melegfrontra érzékeny…

Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok…

A csillagok állását, a hold járását és a földre gyakorolt hatását már évezredek óta vizsgálja az emberiség. Ősi vágyunk megtudni, hogy az időjárás hogyan hat a természetre, az emberi szervezetre, és megpróbáljuk megérteni, és ha lehet, kivédeni az ártó hatásokat.
Mégis, a több évezredes kutató figyelem ellenére bolygónk légkörének vizsgálatát csak nemrég, a 18. század második felében kezdték el. A hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás, a szél, a csapadékképződés, az áramlás és a légörvények rendszerének vizsgálata sokáig megfoghatatlannak és megfogalmazhatatlannak tűnt.

Szinoptika

Az időjárás-előrejelzés szakértői módszere, a szinoptika, tulajdonképpen a 19. században egy angol–francia hadiflottát elpusztító viharnak köszönheti kialakulását. A vihar pár óra alatt végigsöpört és pusztított, ami elgondolkodásra késztette a francia kormányt és a tudományt. Ha a vihar megjósolható lett volna, akkor a veszteség is elkerülhető lett volna. Ennek érdekében a különböző helyeken mért különböző légköri jellemzőket, áramlásokat stb. térképbe rajzolták, majd a szakemberek ezeket az egymást követő időjárási térképeket összevetették, kielemezték. Így már képesek voltak a légkörben lejátszódó változások, vagyis az időjárási folyamatok, a ciklonok, anticiklonok földrajzi mozgásának nyomon követésére.
Hogy a felfedezett ismeretek a gyakorlatban is használhatók legyenek, meg kellett teremteni azokat a technikai feltételeket is (meteorológiai állomások, kommunikációs rendszer, kormányok közötti együttműködés, technikai eszközök), amelyek lehetővé tették, hogy az állomások adatai rövid idő alatt eljussanak olyan helyekre, ahol azokat kielemezhetik.

Időjárási frontok

Az 1920-as években egy norvég szakembergárda megalkotta az „időjárási frontok” fogalmát. Ez azt jelentette, hogy bár az előrejelzések alapvető eszköze továbbra is a légnyomás-szinoptika maradt, elkezdték vizsgálni az időjárási frontokat, ciklonokat, és megállapították, hogy ott alakul ki időjárási front, ahol az áramló levegőben, a hőmérsékletben a különböző levegőtömegek egymáshoz közel kerülnek.

Hideg, meleg, vegyes

A levegőtömeg hőmérséklet-változásától függően háromféle frontot különböztetünk meg: hideg-, meleg- és okklúziós (vegyes) frontot. A különböző sűrűség miatt a frontok nem keverednek, hanem a könnyebb, melegebb levegő felemelkedik a hidegebb, sűrűbb fölé. A front pedig átmenetet képez a kettő között.

Melegfront: akkor alakul ki, amikor a meleg levegő eléri a hideget. A csapadék kevésbé intenzív, általában csendes esőt vagy havat hoz magával. A melegfront elvonulásával a levegő sokkal melegebb és nedvesebb lesz.
Jelei: pehelyfelhők, fátyolfelhők, zivatarfelhők, főleg vízszintes kiterjedésben látszanak. A hőmérséklet- és nyomásváltozás hirtelen következik be.
Hatása: csökkenhet a figyelem és a koncentrálóképesség, romlanak a reflexeink és megnövekszik a reakcióidő. Gyakori a fejfájás, álmatlanság, fáradékonyság, levertség. A vérnyomás megemelkedik, a szívműködés szaporább, a légzés gyorsul. A pajzsmirigytúltengésben, cukorbetegségben szenvedők állapota rosszabbodhat. Fertőzések, gyulladások alakulhatnak ki. Ilyenkor gyakrabban fordulhat elő műtétek után komplikáció is. A melegfronti hatás általában a front megérkezése előtt jár tünetekkel.

Hidegfront: a hideg légtömeg a meleg levegő fölé emelkedik. Mivel a hideg levegő sűrűbb, a maga előtt tolt meleg levegőt emelkedésre kényszeríti. Az emelkedő meleg légtömeg hidegebbé válik, ennek következtében felhőzet alakul ki. Egy hidegfront mögötti levegő észrevehetően hidegebb és szárazabb, mint a front előtti. Amikor a hidegfront átvonul, a hőmérséklet akár 15 fokkal is visszaeshet nagyon rövid idő alatt.
Jelei: erős esőzés, a felhők főleg függőleges kiterjedésűek.
Hatása: megnyúlik a reflexidő (pl. féktávolság), szédülés, fejfájás, álmosság léphet fel. A gondolkodás nehézkessé válik. Epe-, vese-, gyomorgörcsök jelentkezhetnek. A szülések korában indulhatnak el. Egyesek sokkal feszültebbek és ingerlékenyebbek lesznek. A hidegfronthatás többnyire a front megérkezése után okoz kellemetlenségeket.

Okklúziós front: kevert front akkor alakul ki, amikor a hidegfront utoléri a melegfrontot, és a hideg levegő a meleggel találkozik.
Jelei: felhőzete kevert, nem hasonlít más frontokhoz, hirtelen hőmérséklet- és nyomásváltozás észlelhető, erős a szél.
Hatása: a kettős fronthatás miatt mind a két (hideg-meleg) front tünetei felléphetnek. Leggyakoribb talán a fejfájás, a figyelem és a koncentrációkészség hiánya.

Hőségriadó

Ha támadnak a frontok, sokszor „megreked” a meleg levegő, és a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik. Ilyenkor öltözködj könnyedén, lenge, lehetőleg természetes alapanyagú ruhába. Vigyél magaddal citromos vizet vagy teát, és kortyolgass belőle a nap folyamán minél többször, ne csak akkor, amikor szomjas vagy. Nagy melegben jobban izzadsz, több ásványi anyagot és nedvességet veszít el szervezeted, tehát ilyenkor nemcsak a szokásos 1,5–2 liternyi vizet kell elfogyasztani, hanem majdnem a dupláját! Meleg hatására könnyebben megdagadhat a lábad is; készíts jeges vizes lábfürdőt, és áztasd benne néhány percig. Nagy melegben érdemes naponta többször langyos vízben lezuhanyozni, hogy normalizálódjon az áthevült szervezet.


Frontérzékenység

Alapvetően az egyéntől függ. Általában az egészséges szervezet jól alkalmazkodik az időjárás változásaihoz, de ha a vegetatív idegrendszer szimpatikus alrendszere (idegrendszeri hatás, általában a stresszben jelentkező vészreakciókat vezérli, főként nappal dominál) és paraszimpatikus (feladata a szervezet helyreállítása, erőgyűjtés, ellazulás, éjszaka dolgozik) alrendszere között megbomlik az egyensúly, akkor frontérzékenység alakul ki. Az, hogy ki mennyire reagál érzékenyen a légköri változásokra, az függ – elsősorban – az adott személy energetikai állapotától, a fizikai és egészségi állapotától, de befolyásolhatja még a kora, neme és a testsúlya is.

• A frontérzékenység megállapítható önmegfigyeléssel: érdemes újságokból, interneten, tévén keresztül nyomon követni, hogy aznap milyen front várható. Mérd a vérnyomásodat rendszeresen. Jegyzetelj néhány héten át, hogy mikor mik a tünetek.
• Konzultálj szakemberrel (gyógyszerésszel, háziorvossal, természetgyógyásszal).







Tippek túlélésre, kezelésre

• Vészhelyzetre: hirtelen vérnyomáscsökkenés okozta rosszullét, szédülés esetén feküdj le, felpolcolt lábakkal, hogy a vérkeringésed normalizálódjon. Javítja a közérzetedet, ha hideg vízzel lehűsíted az alkarodat, az arcodat, és homlokodra nedves törülközőt teszel.
• Fogyassz energiát növelő ételeket, táplálékod tartalmazzon cinket, magnéziumot, szelént, E-vitamint és minél többet a B-vitamin-csoportból.
• Fejfájásra javasolt: a borsmenta- vagy eukaliptuszolajat az ujjaddal, körkörös mozdulattal a halánték környékén dörzsöld be.
• Álmatlanságra: levendulatea vagy illóolaja levegőben párologtatva, fürdővízbe csepegtetve. Esetleg kamilla, hársfa, citromfű egyenlő arányú főzete.
• Émelygésre: B1-vitamin vagy gyömbér. Készíts teát friss, reszelt gyömbérből, és kortyolgasd gyakran.
• Ízületi fájdalmakra – segít a következő teakeverék: ribiszkelevél, mezei zsurló, fűzfakéreg és csalán egyenlő arányú keveréke. Naponta kb. 1 liter fogyasztása ajánlott belőle.
• Levertségre, fáradtságra: frissítő hatású a hideg-meleg vizes váltott zuhany, a friss levegő, a test átmozgatása.
• A hagyományos kínai orvoslás sokat segíthet a megelőzésben, kezelésben. A fronthatás által kiváltott panasz alapján meg tudják állapítani, hogy a szervezet mely területén mutatkozik energiahiány vagy telítettség, és arra a területre ható akupunktúrás kezeléssel javítják közérzetünket.
• Változtass életmódot: próbálj meg kevesebbet idegeskedni, többet pihenni és napi szinten rendszeresen mozogni (kezdetben egy kiadós séta is megteszi).