Étkezések után, sőt akár éjszaka is sokan tapasztalnak gyomorégést, amit az emésztés természetes velejárójának hisznek. Sok a savam, de nincs mit tenni, ezt örököltem mondják, és különféle praktikákkal próbálják enyhíteni az újra és újra jelentkező kellemetlenséget. Pedig a baj forrása nem is a gyomor. A refluxbetegség, amely sokszor jobban megrontja az ember életminőségét, mint a szívbetegség, valójában a nyelőcsőből ered. Amikor táplálkozunk, a lenyelt falat a nyelőcsőbe jut, amelynek az alsó szakaszán elhelyezkedő záróizom megnyílása után jut le a gyomorba. Ez a körkörös izom alaphelyzetben zárva van, csak annyi időre nyílik meg, amennyi a lenyelt étel áthaladásához szükséges. Ezután újra bezárul, megakadályozva ezzel a gyomor savas tartalmának visszaáramlását a nyelőcsőbe. Visszafolyás, azaz reflux mégis történhet, ha ez a záróizom elégtelenül működik, és az alulról ránehezedő hasűri nyomás hatására kinyílik. Ha a visszaáramlás sokszor előfordul vagy tartósan fennáll, a savas gyomortartalom izgatja a nyelőcső nyálkahártyáját, és égő, maró érzést okoz.
 |
Megtévesztő tünetek
Reflux időnként egészséges embernél is előfordul, azonban panaszt ritkán okoz. De amikor a kötelező haladási irány gyakran vagy hosszú időre változik meg, és hetente többször, hónapokon keresztül jelentkeznek kellemetlen tünetek, refluxbetegségre kell gyanakodnunk, és mielőbb meg kell kezdeni a kezelést. A refluxbetegség legjellemzőbb tünete a gyomorégés, illetve a savas visszafolyás, amit gyakran kísér hányinger, maró érzés a torokban és savanyú íz a szájban.
 |
A refluxbetegség azonban alattomos, ezért is nevezik álarcos fojtogatónak. Produkál ugyanis olyan nem klasszikus tüneteket, amelyek miatt könnyű összekeverni más betegségekkel. Ilyen a szegycsont mögött jelentkező, a mellkas és a nyak felé sugárzó égető érzés, ami hasonlít a szívinfarktusnál fellépő mellkasi fájdalomra. Köhögés, asztma, hörghurut, arcüreg-, tüdő- és gégegyulladás, hangszálcsomó, gégegörcs, valamint rekedtség esetén pedig elsősorban légúti problémákra gondolunk, pedig refluxbetegség is állhat a háttérben.
Az éjszakai reflux elalvási nehézséget, alvás alatti légzészavarokat, felületes alvást és rémálmokat okozhat, amelyeket sokszor észre sem veszünk, csak a nappali álmosságból és a csökkent teherbíró képességből következtethetünk rá.
A szájüregbe visszajutó sav ezenkívül fogszuvasodást és egyéb fogászati betegségeket is okozhat, és ilyenkor sem a reflux az első, amire gyanakszunk.
Előfordulhatnak vészjósló tünetek, mint a hányás, nyelési nehézség, fájdalmas nyelés, indokolatlan fogyás, vérzés, valamint fuldoklás, amelyek a nem kezelt refluxbetegség szövődményeire utalhatnak és azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.
| Refluxtévhitek A gyomorégés természetes. A savcsökkentő szerek akadályozzák az étel megemésztését. A refluxbetegség nem gyógyítható. Hátterében csak az örökölt gének állnak. |
Mivel a reflux civilizációs betegség, így szinte mindenkinél előfordulhat. Azonban vannak olyan tényezők, amelyek növelik kialakulásának valószínűségét. Minden olyan helyzet, amelynek hatására a gyomor nyomása nagyobb lesz a nyelőcsőéhez képest, kiválthatja a visszaáramlást. Súlyfelesleg, terhesség, valamint köhögés hatására jelentősen megnőhet a hasűri nyomás. Ezenkívül refluxbetegséget idézhetnek elő a nyelőcső záróizmát ellazító gyógyszerek, például egyes nyugtatók, vérnyomáscsökkentők, asztmaellenes szerek, szteroidok, bizonyos élelmiszerek, mint a csokoládé, a fűszeres, zsíros ételek, a mentol, illetve az alkohol. Hajlamosító tényező a stressz, a dohányzás, a túlzott kávéfogyasztás és az egészségtelen, rendszertelen táplálkozás.
 |
Csökkentsd a zsíros, fűszeres, savas, puffasztó ételek, a citrusfélék, a paradicsom, a csokoládé, a mentol, a kávé, a szénsavas üdítők vagy a magasabb savtartalmú dobozos gyümölcslevek, a kóla, valamint az alkohol fogyasztását.
Hagyj fel a dohányzással, és ha lehet, kerüld a záróizom tónusát csökkentő és a nyálkahártyát károsító nyugtatókat, vérnyomás- és gyulladáscsökkentőket, szteroidokat és drogokat.
Fogyassz több tejet és fehérjedús ételt.
Ne edd magad degeszre, inkább többször egyél naponta, de egyszerre keveset.
Ne egyél túl gyorsan, és az ételt rágd meg alaposan.
Kerüld a lefekvés előtti nassolást.
Evés után ne feküdj le azonnal, csak 2-3 óra elteltével.
Kerüld a szűk ruhákat és a gyomrot nyomó öveket, harisnyanadrágokat.
Csökkentsd a stresszt, ez ugyanis fokozza a gyomorsav termelését.
Ha túlsúlyos vagy, vágj bele egy fogyókúrába, mert az elhízás során felnyomódott rekeszizom növeli a reflux kialakulásának esélyét.
Sose kezdj étkezés után azonnal testedzésbe, várj legalább két órát. Utána pedig igyál sok vizet.
Ne hajolj derékból, inkább guggolj le.
Ágyad fejrészét emeld meg 15 cm-rel, vagy használj ék alakú párnát, nehogy a sav éjszaka visszaáramoljon a gyomorból a nyelőcsőbe.
Enyhítsd a tüneteket természetes módon!
 |
Az akupunktúra szabályozza az emésztőszervek működését, csökkenti a fájdalmat és a túlzott savtermelődést.
A talpmasszázs javítja az emésztést, stabilizálja a savtermelést, serkenti a gyomor ürülését, és ezzel csökkenti a nyelőcsőbe visszaáramló étel mennyiségét.
A Mayr-féle hasmasszázs javítja a hasi szervek működését és szabályozza a nyelőcső tágasságát.
Egyes gyógyteák, mint a kamilla, a cickafark, az orbáncfű, a fehér mályva, a katáng és a körömvirág, regenerálják a nyálkahártyát. A gyógyfüvekből készített keverék teáját kúraszerűen fogyaszd hat héten át.
A lúgos gyógyvizek közömbösítik a felesleges savat és csökkentik a gyulladást. Étkezések után egy-két órával kortyonként fogyaszd hat héten át.
A fordított testhelyzetben végzett jógagyakorlatok edzik a nyelőcső záróizmát, ugyanis a gravitáció hatására a gyomor- és béltartalom visszafelé kezdene áramlani, aminek megakadályozására a záróizmok összehúzódnak.
Mikor fordulj orvoshoz?
Ma már számos vény nélküli savkötő szer is kapható a kellemetlen panaszok enyhítésére, azonban nem szabad felelőtlenül próbálkozni az öngyógyítással. Ha nem enyhülnek a tünetek egy-két héten belül, illetve rendszeresen visszatérnek akkor is, ha hetente többször szedsz be savkötőt, fordulj gasztroenterológushoz. Nagyobb bajt sejtető panaszok, például véres hányás, fekete széklet, nyelési nehézség és fájdalom, illetve jelentős fogyás esetén is azonnal orvoshoz kell fordulni.
 |
Milyen vizsgálatok várnak rád?
Savcsökkentő gyógyszerekkel próbálják megszüntetni a tüneteket. Ha ez sikerül, akkor a panaszokat nagy eséllyel refluxbetegség okozta.
Ha a tünetek gyógyszeres kezelésre nem reagálnak vagy elhúzódóak, illetve ha szövődmény gyanúja merül fel, akkor valamilyen eszközös beavatkozással járó vizsgálatra van szükség.
Endoszkópia: A nyelőcső tükrözése, melynek során egy ujjnyi vastag, rugalmas, üvegszáloptikás csövet vezetnek a nyelőcsőbe. A néhány perces beavatkozás során az orvos egy kis kamera segítségével közvetlenül áttekintheti az egész nyelőcsövet, és mintát is vehet a nyálkahártyából.
A nyelőcső röntgenvizsgálata: Ritkán használt módszer, csak az endoszkóp számára átjárhatatlan nyelőcsőszűkület, nyelési nehézség, valamint műtéti beavatkozás esetén indokolt. Enyhe nyelőcsőgyulladást nem tud kimutatni.
24 órás pH-monitorizálás: Megterhelő vizsgálat, melynek során a sav visszaáramlását figyelik a nyelőcsőben. Az orvos egy apró csövet helyez a nyelőcsőbe az orron keresztül, ami 24 órán át bent marad, miközben a beteg a szokásos tevékenységeit végzi.
Nyelőcső-manometria: A nyelőcső izmainak és alsó záróizmának nyomását mérő módszer. Nyomásmérőkkel felszerelt csövet helyeznek a nyelőcsőbe, mellyel az orvos meg tudja állapítani, hogy a nyelőcső összehúzódásai képesek-e megfelelően továbbítani a táplálékot.
 |
A refluxbetegség lefolyása, végkimenetele minden esetben más és más, amit nagyon sok tényező befolyásol. Nem mindegy, hogy milyen életkorban kezdődik, milyen tünetekkel jár, ezek milyen hosszan állnak fenn, és melyik stádiumban fedezik fel a betegséget.
Ritkán és rendszertelenül jelentkező tünetek esetén az életmód és az étrend megváltoztatásával, valamint vény nélkül kapható savkötőkkel megszüntethetők a panaszok.
Az orvos által előírt, savhatást közömbösítő gyógyszerek enyhe és közepesen súlyos refluxbetegség esetén alkalmazhatók, ám gyakran nem érhető el velük a kívánt hatás.
Sikeresebb és gyorsabb gyógyulás érhető el a savképződést megakadályozó protonpumpagátló gyógyszerekkel, amelyekkel a reflux minden típusa kezelhető.
Nem klasszikus tünetek esetén először az egyéb betegségeket kell kizárni, majd mielőbb meg kell kezdeni a refluxbetegség kezelését.
Gyógyszeres kezelésre nem reagáló súlyos betegségek és bizonyos szövődmények esetén azonban sebészeti beavatkozásra is szükség lehet. Ilyenkor műtéti úton állítják helyre a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom normális működését.
A nem kezelt refluxbetegség szövődményei
A refluxbetegség kezelés nélkül idővel olyan komoly szövődményekhez vezethet, mint a nyelőcső gyulladása, hegesedése, szűkülete, fekélye, vérzése vagy akár daganatos elváltozása, amelyek fájdalommal és erőteljes légzési nehézségekkel, fuldoklással járhatnak. További szövődmény lehet a hányás, a fogyás és a fogzománc károsodása is.
