Az elmúlt években hazánkban is elindultak a fogyasztóvédelmi kampányok, amelyek kimutatták többek között azt is, hogy nemcsak a gyorséttermek egyes ételei, hanem a hentesnél kapható, darált húsból készült termékek, mint a párizsi vagy a virsli, sem annyira húst, mint inkább tartósítószereket és adalék anyagokat tartalmaznak. A kampánynak és a Super Size Me című amerikai dokumentumfilmnek köszönhetően nagyjából mindenki tisztában van azzal, mely ételek károsítják komolyan az egészségünket, és hogy a megbízható márkák közül kell válogatnunk. A rettegett E-számokat tartalmazó táblázatok is hihetetlenül hasznosak, a nagybevásárlásnál a becsomagolt árukon lévő adatok alapján érdemes szelektálnunk, mely termékeket helyezzük inkább vissza a polcra, és ne a bevásárlókosárba.
HAT UTÁN SOHA
Kata 16 éves kora óta heti három alkalommal rendszeresen lovagol, jó kondiban van, így elméletileg megengedhetne magának egy-két kilengést.
„Öt-hat éve hallottam először, hogy az egyes gyorséttermekben kapható húsba beledarálnak mindent, ezért ha jót akarok a szervezetemnek, ne étkezzem ilyen helyeken. Pár évre rá láttam a Super Size Me című filmet, ahol a kísérletben részt vevő férfinak roncsolódott a mája
és a veséje ezektől az ételektől, illetve a vérzsír- és vércukorértékei is negatív irányba mozdultak.
Ez végleg eldöntötte nálam a dolgot. Egyébként más, darált húsból készült ételeket sem igazán fogyasztok, az egészségem érdekében igyekszem leszokni a délután hat óra utáni evésről, és rendszeresen reggelizek. Zsíros ételeket sem fogyasztok, és amikor tudok, elmegyek futni. Azt is
megfigyeltem, hogy az egészséges étkezéssel kínzás nélkül értem el az optimális testsúlyomat, és a közérzetem is sokkal jobb lett.”
AZ ÉLŐ ÉTELEK FOGYASZTÓJA
„Tizennégy éves korom óta vagyok vegetáriánus – mondja dr. Lelkes Villő (31). – Előtte évekig ételallergiám volt, rengeteg mindent nem ehettem, és fájt a gyomrom. Miután rájöttem, hogy az orvosok nem tudják, mindezt mi okozza, és csak gyógyszerekkel tömtek, elkezdtem utánaolvasni
az egészséges táplálkozásnak. Így bukkantam rá egy, a vegetarianizmusról szóló cikkre, és úgy döntöttem, saját magamat kúrálom. Miután fél évig nem ettem húst, teljesen eltűntek a tüneteim.
Persze az elején hiányzott egy kicsit a hús, de egy idő után átállt az ízérzékelésem. Kezdettől fogva járok a biopiacra, még akkor is, amikor kevés pénzből kellett gazdálkodnom.
Egyre jobban elmélyültem a témában, és az interneten felfedeztem az »élő ételeket«. Az élő ételek valójában azok a növényi táplálékok, amelyek hőkezeléstől mentesek, és maximum 43 fokon vannak aszalva. Úgy éreztem, sokkal több lett ezektől a táplálékoktól az energiám, tovább javult a közérzetem, jól felpörget, kevesebbet alszom, elmúlt a cellulitisz a bőrömön, koplalás nélkül fogytam, élesebb lett a látásom, a szaglásom és a hallásom.”
BIZTOS, HOGY EGÉSZSÉGES?
Ki ne hallgatta volna egész kis gyermek kora óta a szüleitől, hogy a zöldségeknél és a gyümölcsöknél nincs egészségesebb dolog a világon?
Rengeteg vitamint tartalmaznak, és nem mellékesen finomak is. Természetesen ezek a dolgok most is egészségesek – lennének, ha a termelők betartanák a rovarirtó, gombaölő, gyomirtó és permetezőszerekre vonatkozó szigorú utasításokat. De sajnos a legtöbb esetben nem így történik,
és főhet a fejünk, hogy hol vásároljunk.
A Wellness és a Kismama magazinok nemrég reprezentatív kutatást végeztek. Ebből kiderült, hogy a sarki zöldséges sem feltétlenül jobb, mint a nagyáruházak becsomagolt, csillogó termékei, mert lehet, hogy mindketten ugyanattól a termelőtől szerzik be az árut, és gyakran az őstermelők
sem kezelik megfelelően a vegyszereket. Az biztos, hogy a nagyobb boltokban több információt kaphatunk az áru eredetéről, mert ott kötelező kiírni, de ez még nem jelenti azt, hogy a piacokat hanyagolnunk kellene. A probléma az, hogy a bioételek finoman szólva nem olcsók, ezért a mai átlagfizetésekhez, sőt még az átlagnál kicsivel jobban keresők fizetéséhez mérve is gyakorlatilag megvalósíthatatlan, hogy egészen egyszerűen átálljunk, és kizárólag biokonyhát vezessünk. Akkor mi a teendő?
OPTIMÁLIS ESETBEN
Bevált recept persze nincs, de abban az esetben, ha ár/érték alapján kell lefolytatnunk a bevásárlást,
akkor bizony szelektálnunk kell. Lehetőleg kerüljük az importzöldségeket és -gyümölcsöket, hiszen ezeket a szállítás miatt valószínűleg kezelték valamivel. A bioleveket sem kell megvásárolni, hiszen ezek nagy részét otthon egy facsaró segítségével költségkímélő módon elő tudjuk állítani. Lehetőleg szezonális magyar zöldségeket és gyümölcsöket vásároljunk, amelyeket alaposan, meleg vízzel kell megmosnunk (dörzsölnünk), hogy a külsejükön maradt vegyszereket biztosan eltávolítsuk, és csak ezután hámozhatjuk meg őket. A párolás és a főzés is jó ötlet, hiszen a hőnek köszönhetően a méreganyagok egy része vagy akár egésze is eltávozhat. És ha ezeket megtesszük, akkor legalább abban biztosak lehetünk, hogy tettünk valamit az egészségünkért.
Nos, ha ismét elgondolkodunk a felütésen – az vagy, amit megeszel –, talán így módosíthatjuk: az vagy, amit megetetnek veled. És ez ellen egyedül nehéz tenni. Ezért érdemes nekünk is csatlakoznunk az EU fogyasztóvédelmi kampányához, betartani és betartatni az európai előírásokat, hogy egy nap a sarki boltban és a multiknál egyaránt biztonsággal vehessük meg Hófehérke gyönyörű (és nem mérgező) almáját.
NÉZD MEG, AMIT MEG(V)ESZEL! – EURÓPAI MÉRCÉVEL
Az élelmiszerek címkézésével kapcsolatban Meglena Kuneva, az Európai Bizottság fogyasztóvédelemért felelős tagja október 11-én kampányt indított Magyarországon, amely a magyar polgárokat tájékoztatja az itthon és más uniós tagállamokban őket megillető fogyasztói jogokról. Egy 2007 májusában készült felmérés szerint a magyar válaszadók csaknem fele vélte úgy, hogy más EU-tagállam polgáraihoz képest fogyasztóként kevesebb joggal rendelkezik Magyarországon.
A magyar fogyasztók többsége úgy véli, nem ismeri a jogait. „Az EU-ban minden fogyasztó élhet a jogaival. Legyen tisztában velük!” jelmondatú kampány negyedik kiemelt témája az élelmiszerek címkézése, hiszen az Európai Unióban speciális jogok illetik meg a fogyasztókat arra vonatkozóan is, hogy megfelelő információ birtokában vásárolhassanak élelmiszert, ismerve például annak összetételét, energia- és tápanyagtartalmát.
Az Európai Unióban az élelmiszerre vonatkozó állítások megalapozottságát – mint például „csökkenti a vérnyomást”, „jót tesz a szívnek” – klinikai vizsgálatokkal kell igazolni. Az élelmiszerek csomagolásán meg kell adni többek között a nettó mennyiséget, az előállító vagy forgalmazó nevét és címét, a tárolásra és a felhasználásra vonatkozó előírásokat, illetve a termékösszetételt. Az élelmiszer összetevőit hazánkban súly szerint csökkenő sorrendben, magyar nyelven kell feltüntetni. A gyorsan romló élelmiszereknél (például állati eredetű vagy gombaétel) mindig fel kell tüntetni a fogyaszthatósági határidőt („fogyasztható: hónap/nap” vagy „fogyasztható nap/hónap”).
A hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek pedig minőségmegőrzési időtartamuk („minőségét megőrzi: év/hónap/nap”) van. Amennyiben lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszerrel találkozik a vásárló, joga van ezt jelezni az üzletben, és kérni, hogy az adott
élelmiszert vegyék le a polcról.
Mire figyelj még?
• Az élelmiszeren fel kell tüntetni, ha allergén anyagot (például mogyorót, zellert vagy rákot) tartalmaz.
• Az élelmiszerek eladási árát és egységárát egyértelműen fel kell tüntetni.
Ha ugyanazon a terméken több ár is olvasható, a vásárlónak joga van a legalacsonyabbat fizetni a kasszánál.
• „Diétás élelmiszereknek” csak azokat az élelmiszereket nevezhetik, amelyek speciális táplálkozási igényeket elégítenek ki, például azok számára készültek, akik emésztési vagy anyagcserezavarban szenvednek.
• A termék csomagolásán jól láthatóan fel kell tüntetni, ha a termék géntechnológiával módosított anyagokat tartalmaz.
• Magyarországon további információért és tanácsokért az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülethez (OFE-hoz) fordulhatsz (www.ofe.hu). Az OFE ezenkívül rendszeres tájékoztatást ad a fogyasztói jogokat érintő változásokról, illetve érdekes, termékeket összehasonlító tesztekről olvashatsz a www.kosarmagazin.hu címen.
