 |
| dr. Gerevich József pszichiáter |
„A stresszállapotnak két komponense van – mondja dr. Gerevich József pszichiáter. – Az egyik összetevő a valamilyen veszélyt jelentő stresszor, tehát a stresszhatás; a másik pedig az erre adott reakciónk. A stresszorok lehetnek olyan mindennapi kellemetlenségek, mint például az, hogy lekéssük a buszt, vagy a munkahelyen nem elégedettek a munkánkkal, de stresszor lehet a betegség vagy a rossz anyagi helyzet; esetleg olyan traumatikus események, mint az agressziónak való kitettség, a szeretett személy elvesztése vagy egy háború átélése. Stresszorrá válhat azonban olyan esemény is, amelyet boldogan kellene átélnünk – ilyen például a diplomaosztó vagy az esküvő. Ebből következik, hogy nem létezik stresszmentes élet. Létezik viszont optimális stresszhatásokkal jellemzett élet, amelyet megfelelően tudunk kezelni, és szükségünk van rá a folyamatos adaptációhoz.”
Milyen hatással van testi és lelki egészségünkre a stressz?
A lehető legpozitívabb hatással, nélküle nem fejlődnénk egészségesen, teljesítőképességünk is jóval szerényebb lenne. A probléma mindig ott és akkor kezdődik, ahol és amikor túl sok vagy szokatlan minőségű stresszhatás ér minket, mert nem vagyunk erre felkészülve, nincsenek kialakult válaszaink, így ezeket nem, vagy csak nehezen tudjuk feldolgozni.
Milyen lelki tünetekben realizálódik a túl sok stressz?
A túl sok vagy szokatlan jellegű stresszhatásra csakúgy, mint általában a stresszhatásokra, szorongással és a szimpatikus idegrendszer izgalmával reagálunk. Ha a stressz meghaladja feldolgozó-képességünket, akkor szorongás alakulhat ki, amely akár önálló betegség is lehet. Emellett depresszió és olyan pszichoszomatikus betegségek is kialakulhatnak, mint a gyomor- és nyombélfekély, a szívinfarktus, vagy a magas vérnyomás.
Napjaink nagy részét a munkahelyünkön töltjük. A túlórázás, a betarthatatlan határidők vagy a rossz munkahelyi légkör mind stresszhatásnak tekinthetők. Milyen megküzdési stratégiák léteznek?
Amennyiben lehetséges, változtathatunk környezetünkön, vagy éppen saját magunkon. Megoldást jelenthet a tárgyalás, a kompromisszum megkötése, mások meggyőzése vagy a konkrét cselekvés. A különböző stresszhelyzetekhez való alkalmazkodás akkor a legsikeresebb, ha minél több megküzdési készséggel rendelkezünk, és rugalmasan tudjuk ezeket használni. További lehetőség, hogy változtassunk környezetet akár átmeneti, akár tartós jelleggel. Ennek keretében változtathatunk munkahelyet, lakóhelyet, akár országot is. Adott esetben elegendő lehet, ha olyan környezetbe kerülünk, ahol kevesebb és elviselhetőbb a stressz. Ennek felismerése, és a döntés rajtunk áll.
A stressz leküzdése tehát elsősorban az egyén feladata, ám nem kizárólag. Ugyanis amíg dolgozunk, munkahelyünk is sokat tehet az egészségünkért: ha nyitott a cégen belüli kommunikáció, ha világosak a feladatkörök és van lehetőség óránként néhány perc szünetet tartani, máris kaptunk ahhoz segítséget, hogy jobban érezzük magunkat.
Ha a te munkahelyed is odafigyel a dolgozók szívének egészségére, nevezd a céget 2008. augusztus 31-ig a Szívbarát Munkahely pályázatra! Részletek: www.szivbaratmunkahely.hu
