– Mi a különbség az ultrahangos és a mammográfiás vizsgálat között?
 |
| Dr. Péntek Zoltán |
– A mammográf az elsődleges szűrőmódszer, és röntgensugárral működik, míg az ultrahang kisegítő módszer, és az ultrahanghullámok visszaverődési tulajdonságait kihasználva készít felvételt az emlőkről.
– Hogyan zajlik a mammográfiás szűrővizsgálat?
– A szűrőállomáson szakképzett asszisztensek végzik az ellenőrzéseket. Először tapintásos vizsgálattal ellenőrzik az emlőt, ezután következik az emlőszövet átvilágítása. Mivel még a legújabb, háromdimenziós készülékek is csak abban az esetben készítenek értékelhető felvételt, ha megfelelően érintkezik a mammográf az emlővel, az asszisztensek feladata, hogy segítsenek a hölgyeknek a megfelelő testtartást felvenni. A mammográf szűrés esetén négy felvételt készít, melyet később értékelnek.
– A mammográffal a daganaton kívül más elváltozás is kimutatható az emlőben?
– Igen. A mellben található elváltozások – a zsírdaganat vagy lipoma kivételével – elnyelik a röntgensugarakat, csak más-más mértékben, ezért egymástól jól megkülönböztethető képet alkotnak. A vizsgálat során egyebek mellett fény derül a cisztákra, a gyulladásokra és a sérülések esetleges következményeire is.
– Hogyan juthatunk el mammográfiás szűrésre?
– A 45 és 65 év közötti hölgyek kétévente kapnak behívót a szűrésre. Panasz esetén a háziorvos vagy a nőgyógyász is beutalhatja a beteget, de magánbetegként előzetes bejelentkezést követően is elvégezzük a szükséges szűrővizsgálatot. Különösen indokolt évente szűrővizsgálat végzése azoknál a hölgyeknél, ahol a család női tagjai között mellrákos megbetegedések mutatkoztak.
– Mennyibe kerül egy mammográfiás ellenőrzés?
– A behívóval vagy beutalóval érkező hölgyek számára az OEP finanszírozza a vizsgálatot, ezért ez ingyenes. Magánbetegeknek a fizikális vizsgálattal együtt elvégzett mammográfiás alapfelvételek elkészítéséért 12 000 forintot kell fizetniük. Amennyiben komplex szakorvosi és ultrahangos vizsgálat is kiegészíti a mammográfiás felvételeket, a fizetendő összeg 25 000 forint.
– Sokszor hivatkozunk a kevés időnkre, amikor halogatjuk a szűréseken való részvételt. Mennyi ideig tart a mammográfiás vizsgálat?
– Az asszisztensek által elvégzett tapintásos vizsgálat és a felvételek elkészítése mindössze 5-6 percet igényel. Ha szakorvosi klinikai vizsgálat is történik, akkor ez az eset bonyolultságától függően még 10-12 percet vesz igénybe. Szó sincs tehát „időrabló” elfoglaltságról, a hölgyektől kétévente fél óránál kevesebb időt vesz el a szűrővizsgálaton való részvétel.
– Mi történik abban az esetben, ha nem megfelelő számunkra a megadott szűrési időpont?
– Egy telefonhívás, és máris új időpont egyeztetésére van lehetőség.
– Mit tehetünk, ha másik helyen tartózkodunk, mint az állandó címünk, ahová a behívó megérkezik?
– Érdeklődjünk telefonon, és minden érintett hölgy új időpontot kap a szűrésre.
– Van kizáró oka a vizsgálatnak?
– Mammográfiás vizsgálatot terhesség esetén nem végzünk. 35 éves kor alatt elegendő a tapintásos és szükség esetén az ultrahangos vizsgálat.
– Nem káros az egészségre a szűrés során a szervezetet érő röntgensugárzás?
– A 40 éves kor feletti évenkénti, illetve később a kétévenként ismételt mammográfiás szűrés gyakorlatilag nem okoz sugárkárosodást. A szűrés előnye a korai felfedezés tekintetében sokszorosan felülmúlja a röntgensugárzás hátrányait.
– Mikor indokolt a mammográfián, illetve az ultrahangon túl MRI- vagy CT-vizsgálat?
– Emlőszűrésre a szakmai irányelvek alapján nem elfogadott a CT-vizsgálat, ezért nem indokolt. MRI-vizsgálatra akkor kerül sor, ha a mammográfia, illetve az ultrahangvizsgálat után a vizsgáló orvos számára még vitatható kérdés mutatkozik.
– Egyre elterjedtebbek a mellplasztikai műtétek. Vizsgálható a mell a szépészeti beavatkozások után is? Nem károsítja az implantátumot a nyomás és a sugárzás?
– Az emlők a hagyományos képalkotó módszerekkel a plasztikai beavatkozás után is vizsgálhatók. Implantátum esetén a mammográfiás vizsgálatot ultrahanggal és szükség esetén mágneses rezonanciás (MRI-) vizsgálattal is ki kell egészíteni. Az implantátummal rendelkező hölgyeket speciális beállítási technikával vizsgálják, és szerencsére az implantátumot sem a mammográfiás vizsgálat során alkalmazott kismérvű nyomás, sem az ionizáló röntgensugárzás nem károsítja.
– A 40-es éveinkben miért kell évente részt vennünk a szűrésen, ha később elegendő kétévente elmennünk?
– A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint az emlőben jelentkező rosszindulatú daganatok a 40-es években kezdenek gyakorivá válni, a daganatoknak csupán a 8 százaléka jelentkezik 40 éves kor előtt. Mivel 40 és 50 éves kor között a daganatok gyorsabban növekednek, ebben az életszakaszban szakmailag az évenkénti szűrés ajánlott, így minél korábban kimutatható az esetleges elváltozás. 50 éves kor után a daganatok növekedése lelassul, ezért elegendő a kétévenkénti kontroll. Évente indokolt kontrollvizsgálat azoknál a hölgyeknél, akik hormonkezelésben részesülnek.
– Ha a kétévenkénti szűrés közötti időben tapintható elváltozás jelenik meg az emlőben, mi a teendő?
– A mammográfiás szűrővizsgálat mellett a hölgyek nem feledkezhetnek meg a rendszeres, havonkénti önvizsgálatról sem. Amennyiben két szűrés közti időszakban tapintható elváltozást fedeznek fel a mellükben, forduljanak kezelőorvosukhoz, és az ő segítségével sürgősen keressék fel a mammográfiás szűrést végző központot, ahol egy szakorvosi vizsgálattal tisztázhatják a helyzetet.
– Szükség lehet már 40 éves kor alatt is a vizsgálatra?
– Igen, az emlő alkatától és méretétől függően már 40 éves kor előtt is szükség lehet mammográfiás vizsgálatra, ennek megítélésére a mammográfiás szakorvos hivatott.
– A melleket ért erős ütés után érdemes bejelentkezni mammográfiás vizsgálatra?
– Az emlőtáji balesetek után mammográfiás szakorvosi vizsgálatra van szükség, azonban nem bizonyított az a hiedelem, hogy a mellet ért ütés rosszindulatúdaganat-keltő hatású.
– Ha az egyik emlőben már találtak elváltozást, mekkora a valószínűsége, hogy a másikban is kialakul?
– Rutinszerűen mindkét oldalon meg kell vizsgálni az emlőket, mert a jóindulatú elváltozások esetén gyakran, rosszindulatúaknál ritkábban a betegség mindkét emlőre kiterjedhet. Bár a rosszindulatú daganatok egyes fajtáinál megjelenhet a betegség egy időben, vagy halasztott formában a másik oldalon is, de ennek a valószínűsége viszonylag kicsi, körülbelül 3-6 százalék.
– Akit a szűrés után visszahívnak, annak biztosan kóros elváltozást találtak a mellében?
– Nem. A mammográfiás szűrésen részt vevő hölgyek 3-5 százalékát hívjuk vissza, mert olyan elváltozást látunk a felvételen, amelyet szükséges tovább vizsgálni újabb, ezúttal részletesebb mammográfiával vagy ultrahanggal. Esetenként tűbiopsziás mintavételre is szükség lehet, ám a tisztázó vizsgálatok után a betegeknek csak 0,5-1 százalékánál van szükség műtéti beavatkozásra.
– Mi az az őrszem nyirokcsomó? Látható ez mammográffal?
– A hónaljban több nyirokcsomó található, ezek közül azt, amelyik az emlőelváltozáshoz legközelebb esik, találóan őrszem nyirokcsomónak nevezzük. Ebben a nyirokcsomóban jelentkezik először a daganatos áttét. Sajnos a kezdeti stádiumban az őrszem nyirokcsomó nem különül el a többitől a mammográfiás felvételen, ezért csak speciális eljárással vizsgálható. Amennyiben indokolt, műtét során az emlőbe festék- és/vagy izotópanyagot juttatnak, amelyet az őrszem nyirokcsomó felvesz, ezáltal láthatóvá válik, és szövettani mintát lehet venni belőle.
