Tudnivalók a méhnyakrákról
A méhnyakrák jellemzően két hámfelület – a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám – találkozásánál alakul ki. A méhnyakrákos esetek döntő többsége (80-90%-a) laphámrák, és csak az esetek kisebb hányadában fordul elő mirigyrák. A betegség – amely akár huszonéves korban is sújtja a nőket – általában észrevétlenül alakul ki, és a tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotban van.
| A méhnyakrákban szenvedők egyharmada sajnos a fiatal, 15 és 45 év közötti nők köréből kerül ki. Kelet-Európában jóval magasabb a megbetegedések és az ebből következő halálozások száma. Romániában például 11-szer nagyobb a veszélye annak, hogy egy nő méhnyakrákban veszti életét, mint Finnországban, ugyanakkor Litvánia esetében 8-szor, míg a bolgár nők 7-szer nagyobb rizikónak vannak kitéve. Magyarországon is közel 500 nő hal meg évente méhnyakrákban. A számok mögött elsősorban az áll, hogy Nyugat-Európában és a skandináv régióban jóval fejlettebb szűrő- és oltási programok működnek, amelyekkel elérték, hogy a nők és a serdülő lányok többsége figyel erre a súlyos problémára. |
A méhnyakráknak különféle súlyossági fokozatait különböztetjük meg a betegség kialakulásának stádiumai szerint:
• Tartós HPV-fertőzést követő állapot, amikor a vírus csupán a hámrétegben okoz daganatos elváltozást – ezt nulladik stádiumnak nevezzük.
• Ha a daganat már átterjed a méhcsatornára, akkor első stádiumú elváltozásról beszélünk.
• Ha a rák már érinti a hüvelyt és a méh körüli szöveteket, akkor második stádiumú méhnyakrákról van szó.
• Harmadik stádiumú elváltozásnál a daganat átlépi a medence falát, és a hüvely alsó harmadát is érinti (a méhnyak normális alakja is megváltozik).
• Negyedik stádiumnak azt nevezzük, amikor a daganat ráterjed a húgyhólyagra, illetve a végbélre, túllépi a kismedencét, és már távoli áttéteket ad. A kóros sejtek a szervezet más részeire a vérárammal, illetve a nyirokkeringés útján terjedhetnek át.
A humán papillomavírus (HPV) 16-os és 18-as típusa okoz leggyakrabban méhnyakrákot, ez a két típus felelős a méhnyakrákos megbetegedések 70%-áért. Ez a két magas kockázatú törzs található a méhnyakrák elleni oltásokban is. Attól természetesen nem kell tartani, hogy az oltóanyagban levő törzsek fertőzést okoznak, mert a daganat kialakulásáért felelős vírusrészecskéket (a vírus DNS-örökítőanyagát) nem tartalmazza a vakcina.
A méhnyakrák világszerte 1,4 millió nőt érint, a 15–45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. Azok körében, akik nem járnak rendszeresen nőgyógyászati szűrésre, a méhnyakrák csendes gyilkosként viselkedik: évek alatt fejlődik ki, miközben az érintett nő hosszú ideig semmilyen tünetet nem észlel. Mire a tünetek megjelennek, a betegség gyakran már előrehaladott stádiumánál tart. A méhnyakrák minden nőt érinthet, mert a kutatások szerint az aktív szexuális életet élő nők 80%-a megfertőződik HPV-vel élete során.
Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban nőgyógyászati méhnyakszűrés-vizsgálattal ismerik fel. A daganat kialakulását jelezheti a rendszertelen vérezgetés. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, a fájdalmas közösülés, a fájdalmas széklet- és vizeletürítés. Sajnos azonban ezen tünetek jelentkezése esetén már előrehaladott méhnyakrákról beszélünk, amikor már nagyon nehéz kezelni a betegséget. Éppen emiatt fontos, hogy a nők évente járjanak nőgyógyászati szűrésre, illetve a védőoltás alkalmazásával csökkentsék az esélyét egy esetleges HPV-fertőzés és a következményes méhnyakrák kialakulásának.
Tények a méhnyakrákkal kapcsolatban
Európában évente 60 000 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, sajnos 30 000 nő életét veszti ezen betegség következtében. A méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés világszerte a 45 évnél fiatalabb nők körében. Kelet-Európában jóval többen betegszenek meg méhnyakrákban, mint a nyugati és skandináv országokban, köszönhetően az ottani fejlettebb oltási és szűrési programoknak. Kelet-Európában 30 000 új esetet diagnosztizálnak évente, míg a nyugat-európai régióban 5000-et, a skandináv országokban pedig 8000-et. Magyarországon évente kb. 1200 új méhnyakrákos esetet regisztrálnak, és sajnos közel 500 nő veszti életét e miatt a daganatos betegség miatt.
| 2010-ben január 24. és 30. között szervezi meg az európai méhnyakrák-megelőzési hetet az Európai Méhnyakrák Szövetség. Idén több más, daganatos betegségekkel foglalkozó szervezet is csatlakozott az európai kezdeményezéshez: a Nemzetközi Rákellenes, az Európai Rák Szervezet és az Európai Rákellenes Ligák Szövetsége. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a méhnyakrákra és annak megelőzési módjaira, hiszen a vakcinációval és a rendszeres szűréssel szinte teljes egészében megelőzhető a méhnyakrák. Az idei kampány fontos célja, hogy növelje a nők körében az oltási és szűrési hajlandóságot. Magyarországon idén az Egészséges Ifjúságért Alapítvány Anya-lánya programjának keretében rangos eseményt szerveznek, amelyen részt vesznek szakorvosok, ismert médiaszemélyiségek és több szervezet képviselője is. |
